Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.
Irományszámok - 1872-461. Törvényjavaslat, a főtanodai oktatásról
370 461. SZÁM. mányok önmagukban ismét különböző egyes ismeret-körökre válnak szét; hanem inkább a szerint, a mint ezen tudományos ismeretek a gyakorlati foglalkozás bizonyos munkaköreiben alkalmazhatók, és a különböző physikai ismeretek és bizonyos gyakorlati czélokra concentrálhatók. Ezen gyakorlati alapon és a külföldi legjelesebb műegyetemek szervezetének figyelembevételével állapitottam meg a törvényjavaslatomban előadott szakosztályokat. A gyakorlati czélok alapján osztható a műegyetemi oktatás különösen: 1-ör mérnöki, 2-or épitészeti, 3-or gépészmérnöki és 4-er vegyészi szakosztályokra. Mivel azonban a műegyetem nem csupán kizárólag bizonyos gyakorlati pályákra képező szakiskola, hanem egyszersmind tudományos főtanoda, benne oly tudományoknak is kell műveltetnie, melyek az emiitett négy szakosztályok egyikébe sem sorozhatok kizárólag, de mindegyik szakosztály tanulóinak valódi tudományos kiképzéséhez szükségesek, mivel továbbá több oly gyakorlati pálya van, a melyhez oly technikai tudományos ismeretek kivántatnak meg, melyek a fenntebbi 4-ik osztályba szinte nem sorozhatok. Mindezen ismeretek s tudományok tanítása az 5-ik egyetemes osztályba foglaltatik össze, mely körülbelől hasonló állást foglaland el a műegyetemen, mint a bölcsészeti kar az egyetemen. Tekintve azonban azt, hogy mint fenntebb emiitettem, a szakosztályok felállításánál nem annyira az elméleti tudományom mint inkább az egyes gyakorlati czélok lehetnek irányadók: a szakosztályok minőségére nézve a helyi és vidéki viszonyokat is számba kell venni, s ennélfogva tért engedni arra, hogy a fenntebb emiitett szakosztályok helyett a vidék szükségeihez képest mások is szerveztethessenek, mint például bányászati, erdészeti, fensőbb gazdászati és más oly szakosztályok, melyek magosabb természettudományi vagy technikai képzést igényelnek, ugyan ez indokolja a 49. §-ban kimondott azon határozatot, mely szerint megengedtetik, hogy szükség esetében csak egyes szakosztályokat magában foglaló technikai főtanodák is állíttathassanak, s hogy mint az 50. §-ban kimondatik, addig, mig lehetővé váland egy teljes műegyetemet felállítani, a kolozsvári tudomány-egyetemhez kapcsoltan egy vagy két technikai szakosztály szerveztethessék. A 43., 44., 45., 46. és 47. §§-ra vonatkozólag az indokok részint a tudomány-egyetemeket, illető hasonnemü határozatokra már ott előadattak, részint magukban az illető szakokban foglaltatnak minélfogva, ismétlés kikerülése végett, csak az ott mondottakra hivatkozom. A 48. §. szerint a budapesti műegyetemhez, — mely kezdeményezőjére való kegyeletes emlékezet kifejezésért József-műegyetemnek neveztetik. —mű és ipari múzeum' kapcsoltatik. A fővárosban, mint az ipar főhelyén, létező technikai főtanodának ugyanis, nézetem szerint egyik feladata az is, hogy tért nyisson az iparosoknak a természet és technikai tedoinányok hasznosító alkalmazásával tökélyesbitett, vagy újonnan felmerülő eszközök, gépek és termények tulajdonságaival ielőadás, rajzok, tervezetek és kísérletek utján közelebbről megismerkedni, s az ily módon szerzet, smereteket saját üzletük javítására felhasználni; mert addig, mig a műegyetem csak a felsőbb technikai tudományok palaestrája, mig általa aránylag csak kevesen részesülhetnek a szakuknak megfelelő oktatás áldásaiban, addig ezen intézet a benne rejlő gazdag erőt, melynélfogva az egész nemzettest művelődését előmozdítani és fokozni képes lehetne, csak egyoldalulag fogja kifejteni, működése és hatása a nemzet nagy tömegében nem fog gyökeret verhetni. Ha azonban és pedig viszonyainkhoz képest egyelőre legalább a fővárosban a javaslatba hozott műipari múzeum felállíttatik, ez által a műegyetem az ismeretterjesztés oly csatornáját nyeri, mely a közművelődés és különösen az iparértelmesség kincseit a nagy közönség minden rétegeibe elárasztja és képesittetik arra, hogy feladata ezen részének is teljesen megfelelhessenek.
