Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-461. Törvényjavaslat, a főtanodai oktatásról

368 461. SZÁM. bizonyítványai birnak, s hogy ennélfogva a 27. §. szerint csak akkor és annyiban vétetnek számításba, ha és a mennyiben a szigorlati rend, illetőleg államvizsgálati szabályzat követelményeinek megfelelnek, azt nem szükséges indokolni. 28—29. §§. A 28. §. szerint, mely a fegyelmi büntetésekről szól, a hallgatók oly fontosabb vétségeik, melyek következése az egyetembőli kizáratás lehet, s igy az illetőnek egész pályája felett határozhat, a 18. §-ban megállapított fegyelmi bíróság ítélete alá helyeztetnek, hogy a hozandó ítéletben, bármely részrehajlásnak vagy szenvedélynek még látszata is elkerültessék. A fegyelmi eljárásra és a törvényjavaslatban meghatározott szervezeti alapnak részletes keresztülvitelére szükséges szabályzatokat lehetetlen törvényben határozni meg, mivel azok megállapításánál igen sok a törvényhozás által nem is tárgyalható tudományos kérdések és helyi s időszerű apró körülmények veendők figyelembe, s mivel ily szabályzatok a körülmények változtával gyakrabban változtatandók mind maga a törvény. Ennyit tartottam szükségesnek megjegyezni a 29. s mindazon szakaszok indokolására, melyekben a közoktatásügyi minister bizatik meg a részletes szabályzatok megállapításával. 30—31 — 32. §§. A felsőbb oktatás csak ott virágozhatik, hol a tanítás az önálló búvárkodásra irányzott működés terén fejlődik, s ez viszont csak ott fejthet ki tevékenységét, a hol e czélra szükségelt segédeszközök rendelkezésre állanak, a minők a könyvtárak természettudományi segédintézetek, gyűjtemények, koródák stb.,- melyek nélkül a tudományos búvárkodás s a tanításnak kellő kezelése lehetetlen, ezek felállítását s az illető tanár szakértő vezetése alá felelősség és számadás terhe alatt rendelését határozza meg a 31. §. A 32. §, mely szerint az egyetemi vagyon kezelése a közoktatásügyi minister alatt áll s az egyetemi hatóságok s egyes tanároka reájok bízott egyetemi pénzekről s egyéb vagyonról pontosan számolni kötelesek, a dolog természtéből önként következő intézkedést foglal magában. 33—38. §§. A jog s államtudományi intézeteket, hogy ne sülyedjenek le egyszerű szakiskolákká, hanem hogy tudományos jellegüknek megfelelve, a tudományos oktatás jelenkori követelményeinek megfelelje nek, hasonló elven kell szerveznünk, s az oktatás ugyanazon rendszerével ellátnunk, melyet az egyetemek egyenlő hivatásu jog- és államtudományi karainál ismerünk el szükségesnek s ennélfogva, minthogy a jog- és államtudományok tanulására bölcsészeti és történeti előismeretek nélkülözhetlenek, hogy a külön álló jog- s államtudományi karok a tudományos oktatás követelményeinek megfelelhessenek , elkerülhetlenül szükséges , hogy ha a viszonyok teljes bölcsészet-történettudományi karral való összekapcsolásukat nem engedik a bölcsészet és történettudományok előadására, mint ezt a 33. §. rendeli, külön tanszékek állíttassanak. A jog- és államtudományi tanintézetek különállósága azonban nézetem szerint a következő eltéréseket teszi szükségessé: 1-ör, hogy ezen intézetek tanárai fegyelmi tekintetben az illető tudomány-egyetem fegyelmi bírósága alá tartozzanak (34), s hogy 2-or, tudori szigorlatokat nem tarthatnak s egyetemi magán tanárokat nem képesíthetnek. (35. §.)