Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-461. Törvényjavaslat, a főtanodai oktatásról

364 461. SZÁM. 16., 17. és 18. §§. A tanítás szabadságát a törvényjavaslatban felsorolt egyéb intézkedéseken kivül minden3 felett két módon lehet legszilárdabbul biztositni: 1-ör az által, hogy a tanárok anyagi helyzete egész életük tartamára akként legyen bizto-k sitva, hogy munkatehetetlenné válásuk esetére is ne csupán a kormány jóakaratából, hanem törvény rendeleténél fogva nyerjenek nyugdijt. Ezt eszközli a 16. §. A nyugdíjrendszer az átalános nyugdíjtörvényben fog megállapittatni, addig fennállván azon eddigi rendszabály, mely szerint a tanárt 30 évi szolgálat után nyugdíj fejében legutóbb élvezett egész fizetése illeti, mely harmincz éven aluli szolgálatnál hatodrésznek alapján kiszámítva szolgáltatik ki. Biztosítani lehet továbbá a tanítási szabadságot: 2-or az által, hogy a tanárok a bírákkal hasonlóan oly független állásba helyeztessenek, hogy a tudományos működéseikért s annak irányáért soha semmi veszélynek ne legyenek kitéve. Ezt akarja eszközölni a 17., és 18. §., midőn élethosszig kinevestetésük mellett erkölcsi, hanyagsági és büntényi eseteket sem kivéve sem elmozdításukat, sem akaratok elleni nyugdíjaztatásukat nem engedi meg; midőn hanyagsági s erkölcsi vétségekben a vizsgálat teljesítését a tanári karnak az egyetemi tanács által e czélra kiküldött tagjára, s az ítéletét szinte magából a tanári karból alakított (esküdtszerű bíróságra bízza, s midőn bűntény esetében is csak a rendes bíróság ítélete határoz tanári állása felett is, mely rendes bíróság eljárásához tartoznak, természetesen azon esetek is, midőn a tanár visszaélve a tanszabadsággal, az állam területi épsége s közjogi egysége ellen izgat, vagy rendszeresen oly tanokat hirdet, a melyek az állami és társadalmi rend felforgatására vezetnek. 19. §. A tanulási teljes szabadság első feltétele, hogy az egyetemi előadások hallgathatására s ott ismeretek szerzésére mindenki előtt nyitva legyen az ut, s ne csak azok előtt, kik bizonyos megszabott előképzettséget kimutatnak, továbbá, hogy az egyetemen bárki által szerzett képzettség el is legyen ismerve. Azokból a 19. §. szerint rendkívüli hallgatóul mindenki (előképzettség igazolása nélkül is) szabadon mehet az egyetemi elődásokra, s a látogatott előadások hallgatásáról s tanusitott szorgalmáról bizonyítványt is nyerhet. 20. és 21. §§. A 20. §. szerint az egyes tudománykarok tanártestületébe, mint egyetemi hatóságba az egyes karok magán tanárainak két-két képviselője is fel van véve, a mi által ez utóbbiaknak és nem csak tanácskozási, de szavazati jog adatik; mert méltányosnak és indokoltnak tartom, hogy ha a karbeli üléseken a többi tanárokkal tanácskozhatnak, és érdekeiket, illetőleg nézeteiket védhetik, ennek szavazatuk által is súlyt adhassanak, a mi a rendszeresen alkalmazott s magántanárok közti viszonyt már azon oknál fogva sem sértheti meg, mert míg a rendszeresen alkalmazott tanárok egyenkint bírnak szavazattal, ezen jog a magán-tanároknál csak testületi, s azt csak azoknak két képviselője gyakorolja. Nézetem szerint a rectori méltóság betöltésénél csupán az egyéni képesség, a tanári karnak az illető egyén iránti bizalma s az időszerű körülmények kell hogy irányadók legyenek. Ezért láttam szükségesnek az eddigi azon gyakorlatot, mely szerint az egyetemnél sor szerint évenkint más karból választatott a rector — oda módosítani, hogy az évenkint bármely kar rendes tanáraiból szabadon választassák.