Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-461. Törvényjavaslat, a főtanodai oktatásról

461. SZÁM. 365 Hogy továbbá szakkérdésekben s az ezekkel összefüggő személyzeti s egyéb belügyekben csak azon egyetemi tagoknak legyen befolyása, kik különös szaktudományuk s az illető ügyek közelebbi ismereténél fogva leginkább hivatva vannak szakértően nyilatkozni, s minden távolabb álló befolyás kizárassék, szükségesnek láttam kimondani, miszerint az illető karok ily ügyekben független egyenjogú egyetemi hatóságot képeznek, s mindezekben önállóan járnak el, az egyetemi tanács befolyása és felülvizsgálata nélkül, a mely utóbbi az egyetemek igazgató hatósága, melynek köréhez az egyetem tesületi, közigazgatási, s mindazon ügyének tárgyalása s intézése tartozik, melyek valamennyi kart közötsen érdekelnek ; minélfogva az egyes karokat kizárólag illető ügyek egyedül csak a kar elhatározásától függvén, s nem esvén az egyetemi tanács felülvizsgálata alá, megszűnt azon eddigi eljárás szüksége, mely szerint az egyetemi tanács mindegyik kar dékánjából és prodékánjából állott, — s annak elnöke a rector a karok érdekeinek egyenlő védelme tekintetéből évenkint más karból választatott — mert a tanács hatásköréhez csak az egyetemet közösen érdeklő ügyek intézése tartozván; azok az egyetem mindegyik tagját, karbeli különbség nélkül, egyenlően érdeklik, s igy a tanácsba való választásoknál is melynek 12 tagja, valamennyi karok összes rendes és rendkivüli tanáraiból választandó, az egyes karok egyenlő képviseltetésének a tanács felülvizsgálati joga által eddigelé indokolt szüksége többé fenn nem forog, hanem ezeknél is ugy, mint a rectornál az egyéni képesség, a bizalom s az időszerű körülmények kell, hogy egyedül döntők legyenek, figyelem lévén egyébiránt forditva arra, hogy minden kar legalább két tanára által képviselve legyen. 22. és 23. §§. A tanitási szabadság főkelléke, hogy a tanár a reá bizott tudományszakból választott tárgyakat meggyőződése szerinti szellemben, irányban és terjedelemben előadhassa. — Ezt kimondja a 22-ik §. Ha az egyetemek feladata egyedül csak az lenne, hogy a tudományokat miveljék, terjeszszék és fejleszszék, — a tanitás-szabadság legkevesebb korlátozást sem tűrne; ámde nem téveszthetjük szem elől, hogy az egyetemektől várja az állam és társadalom közhivatalnokai s azok kiképeztetését is, kik hivatva lesznek nyilvános közpályán működni, minélfogva azoknak, kik szakpályára való előkészületül látogatják az egyetemet, módot és alkalmat kell adni, hogy azon időszak alatt, mely az állami vagy szigorlati vizsgálatok letehetésére való bocsáttatáshoz kivántatik, az egész illető tudományszakkal megismerkedhessenek, s ne legyenek kitéve azon eshetőségnek, hogy talán több éven át az illető tudományszaknak csak egy kis részét hallgathassák, a minek csak ugy lehet elejét venni, ha'a tanárok előadásaiknak a 22. §. első pontjában meghatározott módszerinti berendezésére utaltatnak. A tanulási szabadság megkivánja, hogy a tanulók szabad választásuk szerint hallgathassák a tantárgyakat, szabadan választandó sorrendben és bármelyik azokat előadó tanártól. Ez ki van mondva a 22. §. második pontjában, s e tekintetben mindazok, kik egyedül tudományos kiképeztetésük végett hallgatják az előadásokat, legkisebb korlátozás alá sem eshetnek ; mig másrészt azokra nézve, kik vagy igényeket akarnak szerezni arra, hogy végzett tanulmányaik alapján, bizonyos szakpályára léphessenek, vagy az egyetemi tudori fokozatot kivánják elnyerni, nem csak jogában, de kötelességében is áll az államnak meghatározni azon kellékeket, melyeket azoktól kivan, kik hivatva lesznek az állam közszolgálatában működni, s az egyetem is fel van jogositva megszabni azon feltételeket, melyekhez a tudományos készültség igazolására szolgáló tudori okmányok kiszolgáltatását köti, mi által, ha az illetőnek — ugy mint a jelen törvényjavaslatban szabadság van engedve arra, hogy még akkor is, ha nem egyedül csak a tudomány kedvéért hallgatja az előadásokat, hanem hogy ennek alapján a nyilvános életre és közszolgálatra kiható bizonyos igényeket és jogokat szerez-