Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-461. Törvényjavaslat, a főtanodai oktatásról

362 461. SZÁM. lehetővé tegyék; ilyen intézetek a 9. §-ban emiitett gyakorlati szakképezdék, és a 8. §-ban emiitett középtanodai tanárképezdék, mely utóbbiak szükségét különösen és bővebben indokolni felesleges, minthogy alig van valaki, a ki kétségbe fogná vonni, hogy középtanodai s ezzel közvetve felsőbb oktatási tanügyünk felvirágzását csak akkor várhatjuk, ha elméletileg ugy, mint gyakorlatilag kiképzett középtanodai tanárok elegendő számban fognak rendelkezésünkre állani, — a mit csak kellően szervezett s az illetők gyakorlati kiképzésére is irányzott tanárképezdék által lehet elérni. 10. §-hoz. Hogy az egyes tudományok jelen állásuk, terjedelmök és fejlettségük szerint az egyetemi tanitás czéljainak megfelelőleg mivéltethessenek, szükséges: hogy az egyes tudomány-karok legalább főtantárgyainak mindegyikére külön-külön tanszékek rendszeresittessenek. Azon további tantárgyak, melyek rendszeres előadásáról azon felül gondoskodni kell, részint azon viszony határozza meg, melylyel a főtantárgyakhoz állanak, részint pedig az egyes tudomány-ágaknak fejlettségi állapotok által igazolt fontossága, minél fogva az egyetemeken előadandó tantárgyaknak részletes elősorolását, —• mivel e tekintetben az egyes tudományszaknak időnkint változó állása határoz — nem tartottam szükségesnek a törvénybe felvenni, hanem csak az ott emiitett határozatot, mely megengedi azt, hogy e tekintetben mindenkor a tudomány követelményeinek megfelelő intézkedés tétessék a nélkül, hogy a • törvénynek mindenkori megváltoztatása, vagy pótlása szükségeltetnék, a törvényhozás befolyása biztositva lévén, azáltal, hogy az időszakonkint rendszeresítendő tanszékre szükségelt költség engedélyezése alkalmával a tanszék felállításának kérdése különben is tárgyalásba jön. 11-15. §. Az egyetemi, különösen a tanitószemélyzetnek a 11. és 12. §-ban való osztályozása az egyetemi oktatás természetéből önkényt következik. A rendes és rendkívüli tanárok állása és köre már magában a törvényjavaslatban levén kifejtve, egyedül csak a magántanárokra nézve meg akartam jegyezni, miszerint szükségesnek tartom a törvényben kimondani, hogy nem csak az egyetem által képesitéssel ellátott, hanem a szabad verseny élénkítése s az ennek akadályozására netán irányzott törekvések ellensúlyozására oly egyének is tarthassanak az egyetemeken magántanári minőségben előadásokat, kiket tudományos, irodalmilag ismert érdemeik alapján a közoktatási minister erre feljogosít, szükségesnek látóin azonban a törvénybe felvenni azt is, hogy azon magán tanárok jogosultsága, kik hosszabb ideig (2 évig) nem tartanakelőadásokat — megszűntnek tekintessék (14. §.): mert megtörténhetik, hogy a magántanár kineveztetése után más pályára lépvén, huzamos ideig nem foglalkozik azon tudománynyal, melyből előadásokra jogosíttatott, s így a tudomány folytonos haladása mellett többé nincs birtokában azon ismereteknek, melyek őt a magántanárságra képesitik; mig viszont, hogy a magántanári intézmény egyike legfontosabb feladatának megfeleljen vagyis szakavatott egyetemi tanári karnak alkalmas növeldéjévé váljék, s a jeles magántanároknak az egyetemi tanitás czéljaira való megtartása biztosíttassák, ^és azok anyagi támogatás által is a tudomány mivelésére és fejlesztésére buzdittassanak, az egyetemi tanitás érdekében indokoltnak találtam törvény általi elhatározását annak is (15. §.), miszerint, jeles magántanároknak, kik oly tanszakot adnak elő, melynek előadása a felsőbb tudományos oktatás érdekében óhajtandó, de kik tantárgyuk természeténél fogva csak kevés hallgatóra számithatnak, vagy kik önálló búvárkodásuk irodalmi jeleit adták, a közoktatásügyi minister — az illető tudománykar meghallgatása után bizonyos időszakra — kivételkép dijt rendelhet. Ezen utóbbi a magántanárok kivételképi díjazására vonatkozó határozatokon kívül a 15. §. a tanárok illetményeire^vonatkozik s elhatározza, miszerint a hallgatók tandíj-fizetésére kötelesek. A tandíjak lényegesen összefüggnek az egyetemnek jelen rendszerével, a tanítási szabadság-