Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-455. P. Szathmáry Károly határozati javaslata, a tudomány és műegyetemi ifjuság olvasókörének két év lakbér gyanánt 3000 frtnak a költségvetésbe leendő felvétele iránt - 1872-456. Jelentése a földadó szabályozásáról szóló 1873-ik évi törvényjavaslat átvizsgálására kiküldött országgyülési bizottságnak

456. SZÁM. 32Í) művelési ág, se az osztályzat alapján hosszabb idő leteltéig ne változtassanak, hogy igy a szorgalmas és ügyes gazda előtt legyen idő, a mely alatt befektetései és fáradsága eredményét élvezhesse anélkül, hogy a kincstár azonnal reá tegye kezét, az pedig, ki elhanyagolva birtokát, már ez által is kárt tesz közgazdászati szempontból az államnak, ne vegyen még jutalmat is hanyagságáért abban, hogy elhanyagolt birtoka időközben más művelési ágba vagy más osztályba soroztatván, kevesebb adót fizessen. Ez iránt tehát intézkedni is kivannak az 1-ső §-ban, hol ki kellene mondatni annak, hogy a földnek jelen törvény értelmében kinyomozott tiszta jövedelme a 75-ik §. a) pontja esetének kivételével nem változhat, mindaddig, mig az ország egész területére nézve uj becslés nem teszközöltetik. De azt, hogy ennél tovább menve, maga a fizetendő adó összege ezen törvényben már előre meghatároztassék: hogy az 20 évre állandósítva tétessék ki, tekintet nélkül a kivánt összeg nagyságára, sem fogadhatják el, azt pedig, hogy az adó összege igy mellékesen mintegy elrejtve néhány millióval emeltessék is, ugy tekintik, mint a különben is helytelen eljárás tetőzését. A dolog természetében fekszik, hogy ha valamely adó tárgyat, illetőleg az államban létező adó tárgyak valamelyikét egészében, a belőle eredő jövedelem alapján megadóztatni akarjuk, első sorban azt szükséges tudni, mennyi az abból befolyható jövedelem, mert csak azután lehet önmagára ezen egy adó-tárgyra nézve is megítélni, mily összege az adónak az, mely nem leend arra túlságosan terhelő. De a különböző adó-nemek között szükséges arányosságnak oly fontos, s a pénzügyminister ur által is annyira hangsúlyozott tekintete is ezt követeli, mert csak ha ismeretes a jövedelem összege a melyre egyik vagy másik adó kivettetik, lehet az állam ismert szükségletei által igényelt adóösszeget köztük arányosan megosztani. Azon, a gyakorlati kivitel szempontjából merített érvek, melyeket a javaslatba tett eljárás védelmére a pénzügyminister ur indokolásában felhoz, egyátalában nem birnak oly fontossággal, hogy azt, szemben alapjában helytelen voltával igazolhatnák. Az irány, lehetőleg alacsonyan mutatni ki a jövedelmet, s ez által igyekezni az adót kissebbiteni, megvan minden egyes adózóban és meg van az adózók minden egyes osztályában. Igyekezni fog ez érvényesíteni magát, akár tétetik ki előre az adó összege, akár nem, ellensúlyozására pedig egyformán fog hatni az állam közegeinek adott befolyás mindkét esetben, épen ugy, mint azon legsikeresebb correctivum is, mely az adózó osztály minden egyes tagjának érdekévé teszi, hogy ellenőrködjék, hogy a többi tagok tiszta jövedelme szemben az övével tulságig alacsonyan ne állapíttassák meg. Nem az érdekli az adózót, minő °/

0-ban van adója megállapítva, hanem az, hogy minő nagy annak összege, és az adók arányosításánál kedvezőbb lévén, valamely adózó osztályra nézve, ha adója szemben tiszta jövedelmével nagy százalékot mutat, tudva, hogy akár legyen ma kimondva, akar nem az adónak összege, néhány percent különbséggel minő lesz az, s számítva arra, hogy még a jövőben is lehetnek adóemelések és arányosítások, ha egy és ugyanazon összeget meg kell is már fizetnie, jobban fogja szeretni, ha az jövedelmének nagyobb százaléka-képen mutattatik ki, de viszont épen, mert tudja, hogy akár mondassák ki ma az országos földadónak összege, akár nem, a földnek egy nagy, a jelenleginél bizonynyal nem kisebb adóterhet kellend hazánkban hordoznia, tudja és érzi azt is mindeiski, hogy ha a mások jövedelme nagyon alant becsültetvén, azok igaztalanul kevés adót fizetnek, neki annál többet fog kelleni fizetnie, és igy egyik esetben nem kevésbé fennálland a másoknál eszkö?ölt becsű feletti őrködésnek érdeke, mint a másjkban. Hogy egyes adók nagysága évenkint vagy csak ,nagyoii sürün is ne változzék, nagyon kívánatos, sőt szükséges, de bármely adónemet húsz évre megkötni sem nem igazságos sem nem lehetséges, KÉPVH. IROMÁNY 1872/75. vii. 42