Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-455. P. Szathmáry Károly határozati javaslata, a tudomány és műegyetemi ifjuság olvasókörének két év lakbér gyanánt 3000 frtnak a költségvetésbe leendő felvétele iránt - 1872-456. Jelentése a földadó szabályozásáról szóló 1873-ik évi törvényjavaslat átvizsgálására kiküldött országgyülési bizottságnak

456. SZÁM. 309 Lényeges módositást tartalmaz az eredeti javaslattal szemben a mi szövegezésünk szerinti 48. szakasz is. Az eredeti javaslat szerint ugyanis a járási, illetőleg osztályozási vidék tiszta jövedelmi fokozatának felállításához szükséges előtanulmányokat a becslő biztos egyedül tartozott volna megtenni. Mi azonban szükségesnek tartottuk, hogy a becslő biztos e tanulmányait a járási bizottság által kiküldött járásbecslővel együtt végezze. S bár tudjuk, hogy ez által az eljárás költségesebb lesz, mindamellett e tekintet, nézetünk szerint, nem oly döntő, mint az, hogy a tiszta jövedelem kiszámításának alapja lehető pontosan dolgoztassék ki, a mire nagyobb biztosítékot nyújt két szakértő együttműködése, mint nyújtana egyedül a becslő biztosé. A törvényjavaslat 50. szakasza helyett, annak részletezéséül a bizottság az általa előterjesztett javaslatba két uj szakaszt, úgymint 49. és 50. §§-okat igtatta be. Ez uj szakaszok szövege jelezi azok lényegét is. A bizottság itt is azon nézetben volt, hogy az eljárás lényeges részei részletezve veendők fel az alkotandó törvénybe. E szakaszok elseje azon adatokat részletezi, melyek a járás-leirásba mindenesetre felsorolandók. Ez adatok egy része okvetlenül szükséges arra nézve, hogy a járási bizottság eldönthesse a kérdést, hogy vájjon a járás egyetlen, vagy esetleg több osztályozási vidéket képezzen-e; a másik pedig szükséges azért, hogy a tiszta jövedelmi fokozatok kiszámításának tényezői előzetesen megismertessenek és a szükséghez képest megállapittassanak. A másik szakasz pedig azon főbb mozzanatokat emeli ki, a melyek a minőségi osztályok felállításánál figyelembe veendők. A teljes részletezés itt lehetetlen, mert a minőségi osztályok fokozatait a jövedelmezőség nagyobb vagy kisebb mértéke szabályozza, ezt pedig a talaj-minőségtől, fekvéstől, éghajlati viszonyoktól és a csapadékok kisebb vagy nagyobb átlagától stb. feltételezett termőképesség és a gazd. költségek közti viszonylat arányai mutatják ki, melyeknek csoportosítását a törvény egy-két szakaszában minden tekintetben kielégítően nem lehet eszközölni. Legnagyobb horderejű azon változtatás, melyet a bizottság az általa tárgyalt törvényjavaslatból a 68. és 69. §§. kihagyásával és ezek helyett saját szövegezésébe a 61 — 66. §§. felvételével eszközlött. A törvényjavaslat idézett szakaszai szerint ugyanis az osztályba sorozások ellen tett felszólalások elintézése utáu az országos bizottság a sorozások eredményei folytán nyert uj tapasztalatok alapján újból vizsgálat alá vette volna az egyes járások tiszta jövedelmi fokozatait, s az észrevett aránytalanságok kiigazítása után ujbdl állapította volna meg azokat. E szakaszokban foglalt intézkedéshez nem adhattak hozzájárulásunkat, mivel nézetünk szerint az egyéni felszólalásoknak a becslési művelet zárkövét kell képezniök, s ha megengedtetnék, hogy az osztályba sorozásuk után a tiszta jövedelmi fokozatok, melyeken az osztályba sorozások alapultak, újból változás alá vétethessenek: a felszólalások már előre legalább részben értéknélküliekké nyilváníttatnának, s a felszólalások mindazon esetekben, melyekben járásuk jövedelmi fokozatai uj változás alá vétettek, minden további orvoslat nélkül maradnának. Minek folytán a törvény intézkedései nemcsak egyes adózókra, hanem egész vidékekre a sérelmek forrásaivá lehetnének. Azonban ez intézkedés lényegét, vagyis azt, hogy az osztálybasorozások eredményei a maguk egeszében újból vizsgálat alá vétessenek és az egyes járások és kerületek közötti arány ez eredményekből levonható tapasztalatok nyomán újból bírálat és vizsgálat alá vétessék, a bizottság nem tartja elejtendőnek. E czélból hozta javaslatba az általa előterjesztett szövegezés 61—66. §-ait. E szakaszok értelmében az osztálybasorozások eredményei községenkint minden egyes járásra nézve egybeállittatnak. A járási bizottságok ez egybeállításokat közlik egymással s mindegyik a magáét, tekintettel a szomszédos járások sorozati munkálataira, és a sorozások alkalmával tett észrevételekre újra átnézi, átvizsgálja, és felküldi illető kerületi bizottságához.