Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-455. P. Szathmáry Károly határozati javaslata, a tudomány és műegyetemi ifjuság olvasókörének két év lakbér gyanánt 3000 frtnak a költségvetésbe leendő felvétele iránt - 1872-456. Jelentése a földadó szabályozásáról szóló 1873-ik évi törvényjavaslat átvizsgálására kiküldött országgyülési bizottságnak

310 456. SZÁM. A kerületi bizottságok az arány szempontjából átvizsgálják a sorozati munkálatokat, és ha egyik vagy másik járás munkálatában szemben a többiekkel aránytalanságot vagy igazságtalanságot látnak: a hibákat kijelölik — és az illető járást azok kiigazítására hivják. Ezután a kiigazított sorozati munkálatokat közlik a szomszédos kerületek bizottságaival s munkálatukat a ministerhez s ez az országos bizottság elé terjesztetik. Az országos bizottság a kerületek közötti arány fenntartása szempontjából veszi a kerületek által hozzá intézett sorozati munkálatokat vizsgálat alá; azokat a szükség esetén munkálataik kiigazítására utasíthatja, — és ha ez is megtörtént, a sorozati munkálatokat az [egész országra nézve összeállittatja, E munkálatok alapján veszik már most kezdetüket az egyéni felszólalások, a melyekkel az egész földadó-munkálat befejezve lesz s a megállapítandó adószázalékhoz képest az egyes földrészletek adója kiszámittathatik. A felszólalásokat illetőleg szükségesnek tartotta a bizottság még két módosítást felvenni az általa előterjesztett javaslatba. Az eredeti javaslat értelmében a felszólalásokra nézve csak két fórum rendeltetett ki, mi azonban ugy vagyunk meggyőződve, hogy az érdekelt felek lehető megnyugtatása végett az országos földadó-bizottság fóruma is fenntartandó az orvoslatot keresőknek. Továbbá még azt is szükségesnek látta a bizottság az általa előterjesztett törvényjavaslatba igtatni, hogy a becslőbiztos, illetőleg kerü- ^ leti felügyelőnek, mint a kincstár közegeinek is legyen joguk az osztálybasorozásuk ellen felszólalhatni. Kiemeljük még azon módosítást is, melyet a nyilvántartási eljárásnál tartottunk szükségesnek eszközölni. Az eredeti s a bizottság által előterjesztett törvényjavaslatnak is egyik alapgondolata az hogy a megállapított tiszta jövedelem 20 év alatt változás alá nem jöhet. E szabály alól három esetet vett ki a törvényjavaslatnak 71-ik szakasza, u. m.: a) ha uj közlekedési eszközök keletkeznek, melyek a tiszta jövedelem kiszámításánál figyelembe nem vétethettek; b) ha valamely községben a tagosítás vagy birtokrendezés végrehajtatott; c) ha valamely községben a részletes katasteri felmérés elkészült. Hogy az első esetben méltányos és igazságos, hogy azon vidék tiszta jövedelmi fokozata, mely államköltségen vagy állami garantia mellett vasutat nyert, a megváltozott értékesítési és árviszonyokhoz képest emeltessék, az ellen a bizottságnak nem volt s nem lehetett kifogása. A két utóbbi esetben azonban a viszony egészen más. Itt részint nagy nehézséggel létrejött birtokrendezési vagy tagositási, részint pedig az egész országra kiterjesztendő részletes katasteri felmérési munkálatokról van szó. Azt pedig nem tartottuk részünkről megengedhetőnek, hogy a tagosítások és birtokrendezések előhaladása még az által is nehezíttessék, hogy esetleg az uj művelési ágaknak megfelelő adóemelés helyeztessék kilátásba. Különben is a tagosítások és birtokrendezések alkalmával a maradandó művelési ágak rendesen csak évek múlva állapodnak meg. Ez is egy ok, mely minket arra vezetett, hogy a tagosítások és birtokrendezések alapján a katasteri földkönyvek, melyeknek a tettleges birtokállapotot kell mutatniok, ennek megfelelően átdolgoztassanak ugyan, hanem az adókivetés az előbbi művelési ágak szerint maradjon meg, s ne változtattassék meg a szerint, a mint netalán egyik vagy másik földrészlet más művelési ág alá vétetnék. A katasteri részletes felmérések alkalmából pedig azért nem véljük méltányosnak az uj jövedelmi becslést, mivel ily részletes felmérésnek még az ország kétharmad részében kellvén eszközöl-