Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-455. P. Szathmáry Károly határozati javaslata, a tudomány és műegyetemi ifjuság olvasókörének két év lakbér gyanánt 3000 frtnak a költségvetésbe leendő felvétele iránt - 1872-456. Jelentése a földadó szabályozásáról szóló 1873-ik évi törvényjavaslat átvizsgálására kiküldött országgyülési bizottságnak

SOö 456. SZÁM. leend, ha a földbirtokosok által küldendő tagok egytől-egyig választatnak, hogy igy mindazok, kik e nagy és fontos ügyben a földbirtokosok érdekeit képviselik, a személyes bizalom alapján nyerjék kép­viseleti jogukat. Ezen nézet vezérelt benünket, midőn a mondott szakaszok helyett az általunk előterjesztett törvényjavaslat 27. és 28 szakaszait fogadtuk el. . E szakaszok lényeges intézkedése abban áll, hogy az egyes becslő-j árasok őt aljárásra osz­tatnak oly formán, hogy mindenik aljárás az egész járás által fizetett adónak 1 / 6 részét fizesse. Minden ily eljárás három választó csoportra osztva, három rendes és három póttagot választ, még pedig ugy, hogy az első választó csoportban a nagy, a másodikban a közép a harmadikban a kis birtokosok legyenek csoportosítva. Minthogy azonban megtörténhetik, hogy egyik vagy másik átjárásban oly birtokos is lesz, a ki az egész becslőjárás adójának egyötödét vagy annál is nagyobb részét fizeti, minélfogva egy maga fizet annyit, mint a többi átjárások összes adófizetői együttvéve: e nehézségen ugy véltünk segíthetni, hogy ily esetben az aljárás megállapítása az ily nagy birtokos földadójának figyelembe vétele nélkül történjék; de másrészről méltányos, hogy ő mindazon járásokban választó legyen, még pedig az első választási csoportban, melyekben földadóalapot képező birtoka van. Ez intézkedés kapcsában szükséges volt azt is meghatározni, hogy ki állapítsa meg az el­járásokat és a választó-helyeket. Erre nézve a törvényhatóságok állandó választmányát tartjuk a leg­illetékesebbnek, minélfogva azt is hoztuk javaslatba. Módosítást eszközölt a bizottság az országos földadó-bizottság alakításánál is. A törvényjavaslat szerint az országos földadóbizottság tagjai egyharmad részben, a pénzügy­minister egyharmad részben, az országgyűlés egyharmad részben, pedig a kerületi bizottságok által let­tek volna választandók, illetőleg kinevezendők. Ez intézkedésnek azon részét, hogy az országos földadóbizottság alakításában az országgyűlés is befolyjon, nem találtuk elfogadhatónak. Nem találtuk azért, mert azon felül, hogy ezen intézkedés keresztülvitelének okvetlen fel­merülendett volna, mint nehézség azon kérdésnek eldöntése, mily arányban vegyen részt, a bizottság­ban az országgyűlés egyik, mily arányban annak másik háza: lehetetlen volt nem haboznunk az országgyűlésnek mint tényezőnek eme katasteri munkálat eljárásába való bevonása által praecedenst állítani fel arra nézve, hogy a törvényhozó-test a közigazgatási térre átlépjen; s megtörténhetőnek találtuk azt is, hogy az országgyűlésnek törvénymagyarázó feladata a végrehajtás terén nyert volna nyilvánulást, hová pedig az. a bizottság véleménye szerint nem tartozik. Ez okoknál fogva azt az intézkedést vettük fel, hogy az országos földadóbizottság tagjai */ 3 részben a pénzügyminister, két harmad részben pedig a kerületi bizottságok választott tagjai által választassanak. A törvényjavaslat 46. vagyis azon szakaszát, melyben arról van szó, hogy a katasteri munkálatok kiigazításánál ki jegyeztessék be tulajdonosul, részletesebben kívánván kifejtetni, jónak látta a bizottság a katasteri felmérésről szóló törvényjavaslat 6. §-át, mely e kérdésről tüzete­sen intézkedik, egész terjedelmében átvenni, s ez az általunk előterjesztett javaslatnak 44. §-át képezi. A katasteri munkálatok kiigazítására vonatkozó eredeti 49. §-ában tett változtatásra nézve kiemeljük, hogy nézetünk szerint térfogati adatokul, a mennyiben részletes katasteri felmérések nem volnának, mindenek előtt a tagositási munkálatok alkalmával készült térképek és földkönyvek, s ha ilyenek sem volnának, egyéb megbízható magánmérések vétessenek, s a földadó-ideiglen alkalmával ké­szült úgynevezett concretalis térképek sok tekintetben hiányosságuknál fogva, csak a végső szükség­eseiében alkalmaztassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom