Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.
Irományszámok - 1872-447. A kérvényi bizottság jelentése, a hozzá utasitott nagybánya kerületi bányaegylet, és a selmeczi almagyarországi bányaegyesület kérvénye tárgyában
276 447. SZÁM. bányászat számára bármi módon szereztettek meg. a köz- és igy a magánbányászat számára reselvált erdőknek nem tekinthetők, habár azok némelyikében a magánbányászat a faizást nsusból netalán gyakorolta is. És ezen váratlan, ugy mint felette sújtó, ministeri rendelet kiadatott a nagybányai vegyes kohászati bizottságnak 1871. év április 20-án tartott üléséről felvett épen ama jegyzőkönyvére, melyben világosan kimutatva van, hogy a nagybányai erdőhivatal területén valamennyi erdőség, a bányászat közös használatára van szánva, a fenntartott erdők sorába tartozik, s az összes erdőséget királyi adományok, sőt a törvény világos és határozott rendeleténél fogva bányászati czélokra jogosan használtuk és használhatjuk. Mélyen tisztelt képviselőház! Minthogy az érintett ministeri sújtó rendeletben érintett téves nézet s ez iránybani tett több káros erdészeti intézkedések által, melyek közül csak azt érintjük meg. hogy a bányászatra a reselvíüt erdőkből felhasznált fára törzs díj rovatik. a bányaipart megsemmisítéssel fenyegeti; kényszerítve érezzük magunkat azon nyilvános okmányokat felmutatni, melyeken a reselvált erdők iránti törvényes gyakorlat által szentesitett jogunk alapszik, s mely fennálló törvény által megerősítve van. Mellőzzük itt, hogy már a természet örök törvénye szerint az érczekkel telt hegyek erdőkkel már azért fedezvék s a völgyek patakokkal bővölködnek, mert e két segédeszköz nélkül bányászat nem létezhetik. I. Ide mellékeljük I. alatt Mátyás király által kiadott adománylevelét, melyben a kincstári erdőknek bányászati czélokrai használása világos szavakkal megadatik. II. Ide csatoljuk alázattal II. alatt Lajos királyunk 1347-ik évben Nagybánya város és polgárai részére kiadott és Miksa király által megerősített adománylevelét másolatban, melynek 1-ső pontja a város határát három négyszög mértföldre terjesztvén, „a bányamüvek- és épületekhez szükséges faanyagokra saját határaikon kivül a kincstári erdőségekben is szabad használatot enged. III. Ide zárjuk tisztelettel III. alatt az 1833-ik évi november hó 16-ról 8468.—1218. sz. érczbeváltási rendszerre vonatkozó legkegyelmesebb királyi rendeletnek hű kivonatát, mely a kincstári erdőknek a bányászat részérei haszn álását szinte határozottan biztosítja. De a mire legtöbb súlyt fektetünk, országos törvény az, mely a kincstári erdőket is a bányászat részére fenntartja, nevezetesen a Miksa-bányatörvény, melynek XLIV. czikke a bányászat számára a körében lévő erdők használatát biztosítja. E törvény az 1854-ik évi uj bányatörvény által, melynek anyagi részét az 1861-ik évi országgyűlés ideiglenes szabályokkal elfogadta, változást nem szenvedett (IV. czikk) és igy a Miksabánya törvény az erdők adományozására és használatára vonatkozó rendszabályai mai napig érvényben fenn állanak. Minthogy pedig a fent tisztelt 1872. évi márczius 17-én 49.647.—1871. sz. alatt pénzügyministeri magas rendelet az idézett Miksa-törvénynyel ellentétben áll, ebből eredt sérelmünknek orvoslása végett az egyedül illetékes országgyűléshez jelen legalázatosabb kérvényünk kel járulni kénytelenittetvén, mély tisztelettel esedezünk, hogy addig is, mig az óhajtva várt uj bányatörvény megalkotva és életbeléptetve lesz, — a bányászatra eddigelő fennálló hazai törvény egész épségbeni fentartására a kormány utasittassék. Kelt Nagybányán, január 27-én 1873. tartott közgyűlésből. Legalázatosabb mély tisztelői a nagybányai kerületi bányaegylet nevében Bercsey Lajos, Harácsek Ignácz, elnök. jegyző.