Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.

Irományszámok - 1872-385. Törvényjavaslat, a királyi közjegyzőségről

38 5. SZÁM. 177 modványok az e. f. törvényszékek és fótörvényszékek utján és ezek véleménye kiséretében érkeznek a ministerhez. Ez eljárást azonban, mint a melynél bíróságok nem bírói kérdésekben adnának véleményt, a javaslat eddigi törvényeink szellemében mellőzte. A 8. §. mind az állomás elfoglalásának határidejére, mind a mulasztás következményeire nézve azon intézkedéseket teszi, melyek az 1869. évi IV. törvényczikk 14. §-ában a bírákra nézve megállapitvák. Némi eltérés van mindazonáltal azon okból, mert a közjegyzőnek a javaslat 9 — 15-ik §-ai szerint hivatala elfoglalásánál terhes kötelezettségei lévén, méltányos, hogy az igazságügyminister a határidőt, a közjegyző indokolt kérelmére, meghosszabbithassa. — Ezen intézkedés az osztrák törvényben is megvan. VI. A közjegyzői biztoziték. •'•'._ (9-n- §§•) . A biztositék szükségességét majdnem valamennyi törvényhozás elismerte. Tagadhatlan ugyan, hogy a legfőbb biztositék a közjegyző képzettségében és becsületességében van; és e tulajdonságok nincsenek a vagyonhoz kötve. De bizonyos az is, hogy a közönség nagyobb biztonságot érez, ha tudja, hogy a közjegyző által szándékosan vagy tévedésből okozott károk a biztositék által egészben vagy részben fedeztetnek, és másrészről a közjegyző is nagyobb figyelemre és gondosságra serkentetik, ha minden tévedése letett vagy lekötött biztositékát veszélyezteti. A biztositék összegére nézve a különböző törvényhozások nagyon különbözőleg intézkednek. A javaslat a törvényben kivánja a biztositék összegét, és pedig lehetőleg mérsékelten megállapítani. Igaz, hogy ez összegek nem nyújtanak teljes fedezetet mindazon károkra, melyeket a közjegyző okozhat. Csakhogy teljes fedezetet a biztosítéki összegek tetemes emelése által sem nyernénk ; mig ellenben ilyen rendszabálynak azon nagy hátránya volna, hogy sok kitűnő képességű emberre nézve lehetetlenné tenné a közjegyzői állás elnyerését. A 10. és 11. §§-ok a biztositék elfogadása és kezelése iránt adnak szabályokat. A biztositék elfogadhatóságának megítélését a javaslat — az osztrák közjegyzői törvény mintájára — a közjegyzői kamarára és kir. ügyészre bízza. A kir. ügyész meghallgatása azért czélszerü, nehogy a kamara egyoldalú véleménye részrehajlás gyanújának legyen kitéve. A biztosítékul elfogadott készpénz és értékpapírok a 11. §. szerint birói letétnek tekintetvén, a letétekre nézve fennálló szabályok szerint kezeltetnek. VII. Hivatalos eskü(12- §•) A javaslat ugy, mint a külföldi törvények is, a közjegyzőtől hivatalos esküt kivan, melyet az az illető törvényszék nyilvános ülésében tesz le. Az 1869. évi IV. törvényczikk 14. §-a a birák eskütételére ugyan a törvényszék teljes ülését kivánja meg. Azonban e teljes ülés az e. f. törvényszékeknél úgyis alig áll több tagból, mint a rendes tanács ; és megtartása mégis némi időveszteséget okoz. Ezért a javaslat az eskületételt egyszerűen a nyilvános ülésbe utasítja. KÉFVH. IKOMÁNY. 1872/75. VI. 23