Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.
Irományszámok - 1872-291. Molnár Aladár törvényjavaslat, a nyilvános óvodák és a népoktatási nyilvános tanintézetek nevelőinek és tanitóinak nyugdíjazása, valamint azok özvegyeinek s árváinak gyámolítása tárgyában
80 291. SZÁM. vagy lelki betegség, nyomorodas vagy gyengeség miatt véglegesen alkalmatlanokká lettek a tanitói hivatalra, bár tán más közszolgálatra alkalmazhatók lennének is. 3-szor azok, kik mint segéd- vagy rendes tanitók legalább öt beszámitható évig szolgáltak nyilvános népiskolában (lóvodában stb.), ha önvétkes hibájuk nélkül származott nyomorodas miatt végleg képtelenné váltak nemcsak a tanitói hivatalra, de minden közszolgálatra; végre 4-szer a közoktatásügyi minister élethosszig járó nyugdijat adhat olyannak is, ki öt beszámitható évnél kevesebb ideig szolgálata alatt vált önvétkes hibáján kivül minden szolgálat által való kenyérkeresetre képtelenné; de kimutattatik, hogy a tanitói hivatalra megkívántató ép testi erővel lépett e pályára, hogy azon kitűnő szorgalommal működött; — hogy elnyomorodása tanitói foglalkozásából s hivatali buzgalma folytán származott, és hogy saját vagyonából vagy keresményéből az élet legnélkülözhetlenebb szükségeit sem fedezheti. 8. §. A szolgálati évek azon tanítókra nézve, kik az 1868. évi XXXVIII. törvényczikk életbeléptekor már tanító hivatalban voltak, 21-ik életévük betöltése után alkalmaztatásuk idejétől számittatnak; az azóta alkalmazottakra nézve pedig azon időtől számittatnak, a melyben a tanitók az 1868-iki népiskolai törvénv 102. §-ban irt képesítő vizsga sikeres letétele — és legalább 21-ik évük betöltése után, — a tanítónők pedig az ugyanazon törvény 114. §-ban irt képesítő vizsga letétele és 20-ik életévük betöltése után alkalmaztattak nyilvános iskolánál tanítókul. A kik a tanitói pályáról leléptek, de később oda ismét visszatértek, azoknak a lelépésük előtt töltött szolgálati idejük csak azon esetben számíttatik be nyugdíjaztatásuk alkalmával, ha kimutathatják, hogy egészségi állapotuk, vagy hasonló s tőlük nem függött rendkívüli körülmények által kényszerítve hagyták oda a tanítóságot, és a 6-ik §-ban irt végkielégítést nem vették igénybe. Ezért az ily egyének már a tanitói karból kilépésükkor kötelesek a tanítóságról lemondásukat a megyei tanfelügyelőnél jelenteni, s távozásuk indokait igazolni. A kik a népiskolai tanítóságról más nyilvános tanintézetbe (p. o. középtanodába vagy szakiskolákba), akár a tanfelügyelőséghez mennek szolgálatba, de később ismét népiskolai tanítókká lesznek: azoknak nemcsak előbbi éveik, hanem a közben más intézetnél vagy tanfelügyelőségnél töltött szolgálati idejük is beszámittatik nyugdíjaztatásuk alkalmával. Hasonlóul azoknak, kik más nyilvános tanintézetnél vagy tanfelügyelőségnél töltött szolgálatból lépnek első izben néptanítói hivatalba, ezen előbbi állomásaikon töltött éveik is beszámíttatnak azon időtől fogva, midőn a tanítóságra oklevéllel képesítettek. Az óvodák, gyermekkertek, szeretetházak és árvaházak nevelőinek szolgálati ideje az oklevéllel képesittetésük után történt alkalmaztatásuktól fogva számíttatik, minden tekintetben ugyanazon módon, mint a közönséges népiskolák tanítóié. A rendes népiskolai tanfolyammal ellátott szeretetházak és árvaházak nevelőinek azonban a népiskolai tanítóságra is oklevéllel képesített egyéneknek kell lenniök. Mind az óvodákból, árvaházakból s szeretetházakból népiskolai tanítóságra átlépett egyéneknek, mind viszont a népiskolai tanítóságról ily intézetbe átjötteknek, az előbbi állomásaikon beszámithatóul töltött idejük is beszámittatik. 9. §. A 7-ik §. értelmében élethosszig élvezendő nyugdíjra jogosítottak nyugdijának évenkinti összege. 1. Beszámitható 30 évi szolgálat után segédtanítók és óvok számára 250, — elemi népiskolai, árvaházi s szeretetházi rendes tanitók számára 300, felső nép- s polgári iskolai rendes tanitók r iigyszintén árvaházi s szeretetházi igazgatók számára 400 forint.
