Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.

Irományszámok - 1872-286. A magyar királyi közmunka és közlekedési minister jelentése az országos közlekedési eszközök hálózata tárgyában

34 28G. SZÁM. 3. A Dráva. A Dráva Eszéktől a Dunába szakadásától föl Légrádig most is legtöbbször nagyobb hajókkal is hajózható. Különösen hivatva van e folyó a szlavóniai fakareskedés előmozdítására, és Szlavónia nyers terményeinek a barcsi és légrádi legközelebbi vasúti indóházhoz szállítására. Hogy azonban e viziut teljesen biztosittassék, szükséges azt rendszeresen szabályozni, minek költsége mintegy 875,000 frtot tesz. 4. A Száva. A Száva folyó Zimony és Sziszek között nagyobb hajókkal most is járható, sőt 1857. és 1858. évben sikerült kísérletek tétettek a hajózásnak Zágrábig kiterjesztésére is. A Száva a magyar alföld és Horvát-Szlavonország, ugy a horvát határőrvidék Bosnia, és Szerbia termékeinek a károly városi vasúti állomáshoz, s innen a tengerre szállítását közvetíti. A Szávánál a hajózás érdekében már némi munkálatok hajtattak végre azon 250.000 írtból, mely az átmetszések ásatására fordittatik; mindazonáltal rendszeres szabályozás, melynek költsége körülbelől 4,000.000 frtot teend, lesz szükséges arra, hogy e folyam Károlyvárosig hajózható legyen. E szabályozás költségei a határőrvidéki erdőségek elárusitásából befolyt pénzösszegből fognak fedeztetni. 5. Maros. A Maros Szegedtől a Tiszába beömlésétől fel M.-Ujvárig jelenleg is már a hajózható folyók közé soroztatik; vannak azonban e folyónál ugy magyarországi, mint erdélyi részén egyes helyek, melyek elzátonyosodtak, s hol a hajózás akadályokba ütközik, s melyen rövid átmetszések létesítésével segíthetni. Egy másik akadályt e folyónál az elült tönkök képezik. Hogy tehát ezen viziut, mely az alföld egy részét keresztülmetszi, a hajózásnak megnyerhető legyen, a meder kitisztítandó, a zátonyok eltávolitandók lesznek, melyre 480.000 frt lesz szükséges. A hajózásnak M.-Ujvártől feljebb kiterjesztését ez idő szerint még a mederbe több helyen épített keresztgátok akadályozzák. 6. A Ferencz-csatornának átalakításáról az 1870. évi XXXIV. t. ez. rendelkezvén, ez itt csak felemlittetik. Az eddig felsorolt folyók jelenleg is az állam által kezeltetnek s tartatnak fenn. Azon többi folyó, mely elegendő vizbőséggel bir arra nézve, hogy aránylag csekély költséggel hajózhatóvá tétessék, az állam költségén lenne szabályozandó; a munkálatoknak az ármentesítés érdekében végrehajtandó részlete azonban az alakult vagy alakítandó szabályozási társulatokat fogná terhelni. Ily folyók, illetőleg csatornák a következők: 7. A Szamos. Az ötvenes években megkezdett, de csak a legutóbbi időben folytatott átmetszési munkák elkészültével, és némely mederjavitási munkák végrehajtása után e folyó, mely kedvező vízállás alkalmával Szatmárig most is hajózható, állandó hajózási úttá tétethetik. E folyó két vasutat oly vidéken köt össze, hol az útépítésre szükséges anyag hiányzik, az utak építésére szükséges kő szállítását és ezáltal az útépítést tetemesen megkönnyítendí. Olcsó szállítási utat nyuj^ továbbá Szatmármegye fatermékeinek.