Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.
Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról
82 241. SZÁM. Ez eljárásnak nyilvánvaló haszna az lesz, hogy a jövedelmi fokozatok minden oldalú meghányás után kerülnek az országos bizottság Ítélete alá, s igy az biztosabban és könnyebben fogja az egyes kerületek által viselendő adóteher arányát megállapíthatni. Sőt miután a tiszta jövedelmi fokozatok rendeltetése az, hogy az egyes járások, illetőleg kerületek adóterhe között az arányosság s az egyensúly fentartassék, és az osztálybasorozás is előkészíttessék, szükségesnek látom azt is, hogy azon esetre, ha az országos bizottság első megállapodásai alkalmával egyik vagy másik járás jövedelmi fokozatait tetemesen megváltoztatná, az illető járási és kerületi bizottságok még egyszer meghallgattassanak, hogy igy a jövedelmi fokozatok minden oldalról megvitatva, megvilágítva állapíttathassanak meg s szolgáljanak az osztálybasorozás alapjául. (56. §.) Az egyénenkinti felszólalásnak az egyes birtokrészletek osztálybasorozása ellen leend helye. (60—67. §§.) A mennyire csak lehetett, itt is figyelembe vettem az arányosság lehető elérését is. Ép azért javaslom, hogy az osztálybasorozás eredményeinek nem csak a saját tulajdonra, hanem a községbeli, sőt az egész járásbeli egyéb birtokosok birtokaihoz arányítva vélt sérelmessége ellen is felszólalni lehessen. Tettem ezt azért, mivel e módban ismét egyik biztositéka fekszik annak, hogy a becslés alkalmazásánál elkövetett hiba kiigazittathassék, s a jogosulatlan önérdek igazságtalan előnyt ne mesterkélhessen ki magának. Az osztályba-sorozás elleni felszólalásnál csak két forumot látok szükségesnek, t. i. a járási és attól a kerületi földadó-bizottság fórumát. Egy harmadik forumot azért nem, mivel az osztálybasorozás ellen emelt felszólalások alapos megbirálása és eldöntése némelykor helyi vizsgálatokat s minden esetre helyi ismereteket is tesz kívánatossá. S ez csak a járási és kerületi bizottságok tagjainál van meg. Egy központi harmadfolyamodásu bíróság vagy tapogatóznék, vagy azon közegek véleményadására lenne szorítva, kik a kérdésben esetleg immár kétszer adtak véleményt. Az előterjesztett törvényjavaslat 68. és 69. §§-ai értelmében az osztályba-sorozások megtörténte és a felszólalások elintézése után a kerületi földadóbizottság azon esetre, ha a sorozás eredményében a kerületen belül, vagy tekintettel a szomszédos kerületek sorozási eredményeire, aránytalanságot tapasztal, a fokozatok megváltoztatása iránt indokolt javaslatot terjeszt a pénzügyminister elé, s az országos földadó-bizottság a sorozási munkálatokra és a kerületi bizottságok, illetőleg a pénzügyminister javaslataira való tekintettel, a járási tiszta jövedelmi fokozatokat újra megvizsgálja s az aránytalanságokat kiigazítja. Ez eljárás elfogadására engemet annak meggondolása birt, hogy megeshetik, hogy a tiszta jövedelmi fokozatok megállapításánál, a leggondosabb előkészítés daczára is, oly hibák csúsznak be, melyek csak a fokozatok gyakorlati alkalmazása, vagyis az osztályba-sorozás után fognak kitűnni. Megeshetik, hogy egyik vagy másik kerület földadóbizottsága s az országos bizottság is a tiszta jövedelmi fokozatok felállításánál nem bírták az arányosságot kellő kifejezésre hozni, a mi az osztályba-sorozások bevégezte után nagyban s igy inkább felismerhetőnek tűnik elő. Hogy ez eshetőség elő ne fordulhasson, kellőleg van ugyan gondoskodva az osztályba-sorozások alapjául veendő tiszta jövedelmi fokozatok megállapításánál, s bízom a végrehajtó közegek s bizottságok szakértelmében és buzgalmában, hogy nem fognak semmit elmulasztani, hogy az előleges fokozatok mindenben megfeleljenek az arányosság követelményének; de ha minden előszámitás s óvatosság daczára is egy vagy más helyütt hiba találna becsúszni, szükségesnek látom, hogy a törvényhozás már előre gondoskodjék a módról, melylyel azt jóvá lehessen tenni. Ilyen orvosszerül javasiám a tiszta jövedelmi fokozatoknak a sorozási munkálatok nyomáu megvizsgálását és végmegállapitását.
