Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-249. Törvényjavaslat, a vasuthálózat több kiegészitő vonalának létesitéséről s egy délnyugoti nagyobb hálózatnak egységes üzletbe vételéről

264 249. SZÁM, Calaistól Hamburgig, akkor is kitűnik, hogy a tervezett bécs-budapest-zimonyi vonalon át vezetend a legrövidebb ut ugy Konstantinápolyba, — mint Salonikon át Alexandriába, vagy Port-Said s a suezi csatornán át Kelet-Indiába. — Világosan bizonyítja e körülményt, hogy e vonal kiépítése nemcsak Magyarország, de Austria, nemcsak Pest, de Bécs érdekében fekszik egyaránt, s az egyedüli, mely a brindisi vonallal diadalmasan kiállja a versenyt. Bizton lehet ez adatok nyomán reményleni, hogy jelen engedélyezés tárgyát képező vonal kiépítése esetén a török-szerb vonalak forgalmának nagy része a magyar államokon fog keresztül menni. E vonalnak egyébiránt még más oldalra kiható fontossága is van, a mennyiben általa BudaPest addig is, mig vagy a déli vasúttal kötött egyezség, vagy más közvetítés által egy rövidebb utón is lehető lesz, — a szintén engedélyezés tárgyát képező eszék-gradiska-ogulini vasút segélyével a fiumei kikötővel egy egységes üzemben levő és az állam közvetlen befolyása alatt álló vonal utján hozatik összeköttetésbe. De végre nagy befolyással lesz e vasút belgazdászati viszonyainkra, miután az a Duna és a szab. államvasút közt elterülő nagy és gazdag, de közlekedési eszközökben nagyon szegény, —• tán legszegényebb — országrészünk felvirágzására a legjótékonyabban fog hatni; Budapest és Bécs közti forgalmunknak pedig az e vonalon már működő szállítási vállalatokkal szemben üdvös versenyt idézend elő, s nagyobb kivitel idejében az eddig tapasztalt zavarok elhárítására szolgáland. Mig az itt leirt vonal az északnyugati világpiaczczal, addig a fennebb szinte emiitett budapest-jálnai vonal az északi világpiaczczal biztosítja a legrövidebb összeköttetést; a földközi tengernek délkeleti kikötőiből, a zimony-pesti vonalon keresztül a keleti tenger kikötőibe, Stettintől Königsbergig, illetőleg Szt-Pétervárig. — Ugyanis mig: a) Budapestről, Váczon, Érsekújváron, Nyitrán, Trencsénen át Oderbergig a távolság S5 mértföld. b) Budapestről, Hatvan, Salgó-Tarján, Jálnán, Rutkán át Oderbergig 57 mértföld, addig Budapestről, Esztergom, Jálnán, Rutkán át Oderbergig 4972 niértföld. Helyi forgalma e vonalnak szintén jelentékeny leend a Budapest és Esztergom közötti kőszén- és kőbányákból, a gazdag Garanvölgyből és a selmeczi s körmöczi érczművekből, melyeket a fővárossal a legrövidebb utón köt össze. A zimony-gradiska-ogulini és gradiska-eszéki vonalnak feladata egyfelől a Dunától délkeletre fekvő vasúthálózatnak a tengerre kivezetése, másfelől a törökországi vasutak forgalmának felfogása s hazánkba vagy azon át irányozása, minthogy kétséget sem szenved, hogy e vasutak egyes kiágazásai, ha nem is rögtön, de idővel több ponton közelitik meg a magyar korona országainak Zimony s Ogulin közti határát, mire nézve nevezetesen a jajczanovi vagy kostainiczai, a Drina és a Bosna völgyi irányok különös előnynyel kínálkoznak, és épen ezen oknál fogva szükséges a zimony-gradiskai vonalat egy alkalmas pontján az alföld-fiumei vasút nagyvárad-eszéki részével egy megfelelő összekötő vasút által összekapcsolni. Az itt megnevezett horvát-szlavón vasúthálózatnak kiépítését indokolja továbbá Horvát-Szlavonország s nevezetesen a határőrvidék anyagi helyzetének emelése; létrehozataluk mindazon óhajokkal találkozik, melyeket e részben a horvát-szlavón országgyűlés, az egyes törvényhatóságok s vidékek sokszorosan nyilvánítottak s hangsúlyoztak. A mi a bemutatott törvényben felsorolt ujonan építendő vasutak létrehozatalának módozatait illeti: a kormány a szóban forgó törvényjavaslatnak alapjául szolgáló egyezkedések alkalmával elválasztotta a pénzszerzési műveletet és intézkedést az építésre vonatkozóktól, mert szabad kezet akart ma-