Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról

182 241. SZÁM. A becslés és osztályozás eszközlésének czéljából külön becslőkerületek községei küldöttjeik által 24 becslőt (taxator) választottak, s a becslés vezetésére és felügyelésére a kormány nevezte ki a főbecslőket. A becslőkerületek határaihoz közel eső mintaföldeket a szomszéd kerületi becslők közreműködésével becsültették meg. A földek osztályozását szinte a határminta földek becslőinek köreműködésével s a főbecslők vezetése alatt végezték. A kinyomozott termények értéke rozsértékre átszámittatván, a földadó minden egy nyolczad mérő rozs után 1 délnémet krajczárban állapíttatott meg. A katasteri könyvek a katasteri hivatalok vezetése alatt készültek el. Minden adó-község részére külön kataster készült, és minden adóköteles birtokáról katasterkivonatot kapott. Az elkészült katasteri könyvek és térképek a kerületi kormányhatóságoknak adattak át, melyeknek kötelességük a közbejött változásokat nyilvánosságban tartani, ugy, hogy a kataster a tényleges állapotnak mindig megfeleljen. Minden adóköteles tartozik a birtoklásban és az adótárgyban előfordult változást átíratás végett az adóhivatalnál bejelenteni. II. Házadó (Gebáudesteuer). Az 1828. évi augustus 15-én kelt törvény szerint a házadó alapja a házaknak tényleges, vagy összehasonlitás (becslés) utján megállapított használati értéke. Ott, hol alapul vehető tényleges bérletek támpontot nyújtanak a bérbe nem adott helyiségek haszonértékének megállapítására, a házbér vétetik az adókivetés irányadójául; még pedig a tényleg bérbeadott házak vagy lakrészek után a háztulajdonos által bevallott és a lakó fél által is elismert házbér; a tényleg bérbe nem adott házak és házrészeknél pedig a parificatio utján megállapított haszonérték. Egyes ház évi jövedelme parificatio utján 9 frtnál kevesebbre nem becsülhető. Ott azonban, hol tényleges bérletekben efféle becsüre támpont nem található, a ház évi haszonértekéül a beépített s udvarul szolgáló tér földjövedelme veendő fel a földosztályzat 30-dik osztálya szerint. Ezen épületek sorába főleg gazdasági épületek tartoznak. A parificatio utján kipuhatolt haszonértéket a községek által választott, és egy királyi főbecslő vezetése alatt állott becslő-bizottság állapította meg; határozathozatalkor csak a község részéről választott becslőknek volt szavazatuk. A királyi főbecslő szavazattal nem birt, de netaláni észrevételei a jegyzőkönyvbe mindig felvétettek. A becslés alapjául, szintén ugy, mint a földeknél, mintaházak szolgáltak; mintaházakul pedig csak olyanok szemeitettek ki, melyeknek a háztulajdonos által bevallott és a bérlő részéről is elismert házbére valamennyi becslő által egyhangúlag helyesnek és arányosnak találtatott, s melyek ellen a helybeli háztulajdonosok részéről 3—14 napi határidő alatt alapos kifogás nemtétetett. A becslés ellen felszólalhatnak az illető felek és a kir. főbecslő is. A felszólalások az e czélra alakított választott bíróságok által intéztetnek el, melyeknek elnöke egy oly főbecslő (Obertaxator), ki nem volt a becslőbizottság tagjai tagjai: 2 becslő, kiknek egyikét a felszólaló fél, másikát az első becslésnél részt vett kir. főbecslő választja azon becslők sorától, kik az első becslésnél közreműködtek.