Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról

241. SZÁM. 183 A felszólalási választott-biróságnál működő főbecslő és becslők ellenében a felek azon kifogásokkal élhetnek, melyek átalában tanuk ellen érvényesithetők. Efféle alapos kifogások, vagy a becslők akadályoztatására esetére póttagok hivatnak meg. A becslőket a rendes biró esketi meg. A felszólalási tárgyalások és végzések bélyegmentesek. A felszólalási eljárás költségeit azon esetben, ha a fél panasza alaptalannak ismertetik : a fél, minden más esetben az állam viseli. A házadó összege minden pénzügyi időszakra a törvényhozás által határoztatik meg, s azon házaknál, melyeknek adója a házbér után állapittatik meg, a kinyomozott tiszta hozadék minden forintja után 3 krban, a terület után kivetett házadónál pedig a tiszta hozadék minden forintja után 1 krban állapíttatott meg (1850. évi július 25-én kelt törvény). Uj épületek ott, hol az adót a tényleges vagy parificatio utján kipuhatolt bérjövedelem alapján vetik ki, 5 évig; ott pedig, hol a házadót a háztérfogatának alapján róvják ki, 10 évig adómentesek. A házadó-kataster átalános revisiója csak különös pénzügyi törvény folytán eszsközölhető. — Ellenben egyes községek házadó-katasterét a kormány revidiáltathatja, valahányszor a házbérviszonyok megváltoztak. III. '-•-••••' Iparadó (Gewerbesteuer). Az iparosok az 1856. évi július 1-én kelt törvény szerint adóztatnak meg. Az erre vonatkozó tarifa 3 főosztályzatban 672 iparfoglalkozást sorol elő betüsoros rendben. Az abban elő nem forduló foglalkozások a hasonnemüekhez sorozandók. Kivétetnek ezen adó alól: a mezei és erdei gazdaság, vadászat, halászat és bányászat, továbbá nem iparszerüen folytatott tudományos és művészi foglalkozások, jegyzők, ügyvédek és orvosok keresete. Az adó két tétel szerint, t, i. egy állandó és egy változó tétel szerint, szabatik ki. Az állandó tétel, mely az üzletnek idő szerinti nagyobb vagy kisebb kiterjedésére való tekintet nélkül állapittatik meg, „rendes tételnek" (Normál-Anlage) neveztetik. Ez képezi a legkisebb adótételt, melyet minden iparos minden körülmények közt fizetni köteles. A változó tétel „üzleti tételnek" (Betriebs-Anlage) neveztetik, ez az üzlet terjedelméhez képest majd nagyobb, majd kisebb. Ennek megállapításánál a következő ismérvek irányadók, u. m.: a) a munkások száma; b) az üzlet folytatására szükséges eszközök és gépek mennyisége s minősége; c) sör- és szeszfőzdéknél az évi termelés mennyisége; d) oly üzleteknél, melyek hozadék-képességét külső jelek után megitélni nem lehet: az üzleti viszonyok vétetnek az üzlettétel megállapításánál figyelembe. Mind a rendes, mind az üzleti tétel az üzleteket betűsorban tartalmazó tarifához mellékelt adófokozat (Steuerscala) alapján számittatik ki növekedő arányban megállapított adótételek szerint. A legkisebb adótétel 20 kr, a legnagyobb 2.500 frt. A rendes adótétel nagysága először is a helybeli lakosság számától függ. A községek e tekintetben 4 osztályba sorozvák, t. i. 1,000 lakoson alóli, 4.000 lakoson alóli 4.000—20.000 lakossal Mró, és 20.000-nél több lakossal biró községek osztályába.