Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.
Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról
241. SZÁM. 181 I. Földadó. A fennálló földadó-rendszer az 1828. évi augusztus 15-én hozott törvény folytán lépett életbe. E törvény szerint földadó fejében a rozsértékre átszámított évenkinti termés V 8 mérőnkint vett egységei után bizonyos termésmennyiséget nyomoztak ki, mely mindaddig változhatlannak nyilváníttatott, mig az adótárgy tart. A megadóztatás alapját a földbirtok területe- és termőképességéhez képest kinyomozott hozadéka képezi. Az egyes birtokrészek területe részletes felmérés által, termőképességük pedig a kipuhatolt évi termések átlaga szerint becslés utján állapíttatott meg. Művelési költségek fejében a főtermények átlagos hozadékából, szántóföldeknél a vetőmagra fordított költségek és a szalma, tarlónövények, legeltetési és egyéb hasznok, erdőknél pedig a tartósan várható fatermésből az erdei mellékhasznok vonattak le; rétek átlagos széna- és sarjuterméséből e nemű levonásnak nem volt helye. A részletes felmérést az országnak állami költségen eszközölt trigonometriai felvétele előzte meg. Minden egyes adóközség részére külön térkép készíttetett. A földek hozadéka csupán bizonyos, e czélra előre kijelölt földeknél (mintaföldek) puhatoltatott ki, melyekkel a többi birtokrészletek egybehasonlittatván, a szerint soroztattak osztályokba. Mintaföldek gyanánt középminőségü földek vétettek s tiszta hozadékuk kinyomozására szolgáltak: a) a próbaföldek tulajdonosainak, vagy bérlőinek hit alatt tett vallomásai a középszerű évek alatt közönséges műveléssel nyert termésről; b) felesketett becslőknek (taxatorok), a mintaföldek minősége, fekvése és éghajlati viszonyai szorgos megvizsgálásának alapján eszközlött becslései. A megbecsült mintaföldekről felvett jegyzőkönyvek a becslőkerület minden községében közzététettek, hogy az azok ellen netalán felmerülendő észrevételek 6 hét alatt bejelentethessenek. A becsosztályok fokozatai a 4.000 négyszög-öl területű bajor holdföldre (Tagwerk) eső magtermés mennyisége szerint állapíttattak meg; igy a szántóföldeknél minden J / 8 mérő (Scháffel) évi rozstermés képez egy fokozatot, és minden tovább egy nyolczadmérő többlet egy fokozattal magasabb osztályt. Réteknél egy hold 2 / 3 mázsa széna-és sarjutermés y 8 mérő rozszsal vétetett egyenértékűnek, s igy képeztettek a fokozatok. Erdőknél szinte rozsértékre számíttatott át a fatermés értéke, s ez alapokon számíttattak ki a fokozatok. A felvett termés pénzértékét illetőleg egy mérő rozsnak az ára 8 forintban állapíttatott meg; a többi gabonanemek és egyéb termények értéke a rozséhoz viszonyittatott; pl. 1 mérő rozs = 2 / 3 mérő búzával, '/ 8 mérő rozs = l 2 / 3 mázsa széna- és sarjúval vétetett egyenlő értékűnek. A földök osztályozása a 3 művelési ágra: szántóföldekre, ka szállór é tek és erdőkre fölállított mintaföldek szerint, az osztályozandó földrészletek minősége, fekvése és az éghajlatnak kellő tekintetbevételével eszközöltetett. A többi művelési ágak e 3 főág egyikéhez csatoltattak, igy a szőlők és kertek szántóföldek sorába. A lakházak és melléképületek telkei, valamint az udvartérek a községbeli legjobb szántóföldek osztályába soroztattak.
