Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról

132 241. SZÁM. d) hidak, műutak, oly vaspályák vágányai és oly hajózási csatornák, melyek magánosok vagy részvénytársulatok által állami engedély mellett közhasználatra építtettek; e) mindazon eddig is adómentes telkek, melyek e törvény megjelenésekor evangélikus vagy római katholikus templomok vagy kápolnák, nyilvános iskolák, felsőbb tanintézetek fentartására szentelt alapok vagy kegyes alapítványok, valamint az érsekek, püspökök, káptalanok, lelkészek vagy lelkészi hivatallal felruházott személyek, egyházfiak, és egyéb egyházi szolgák, nyilvános iskolák vagy felsőbb tanintézetek tanárainak javadalmazására fordíttatnak. (5. §.) Az 1865. évi január hó 1-től kezdve az eddig adómentesség vagy adókedvezményben részesített birtokok is adó alá esnek. Az eddigi adómentesség, vagy adókedvezmény elvesztéseért járó kárpótlás külön törvény által szabályoztatott. (6. §.) A tiszta hozadék kinyomozása a törvény mellé csatolt átalános utasítás szerint volt eszközlendő, melyet 2) szám alatt melléklünk. A törvény végrehajtásával járó költséget az állam előlegezte, mely az illető tartományok által mérsékelt évi részletekben fog az államnak utólagosan megtéríttetni. (Ez intézkedés csupán csak a 6 keleti tartományra vonatkozik, mivel Schleswig-Holsteinban s a vele együtt szerzett tartományban, valamint a két nyugoti tartományban külön katasteri alap van, melyre a földadó után évenként 1 egy fél % fizettetik.) (7. §.) A földadó-főösszegek, melyek a tiszta hozadék kinyomozásának eredményei szerint az egyes tartományokra, illetőleg rendi egyesületekre (standische Verbande) esnek, s 1865. évi január 1-től fizetendők, külön királyi rendelettel állapíttattak meg, melylyel egyszersmind a keleti hat tartományt illetőleg a földadó felosztása és beszedése is ideiglenesen szabályoztatott. E két rendeletet 3. és 4. számok alatt mellékeljük. (8. §.) A keleti hat tartományban a földadó végleges felosztása és beszedése iránt külön törvény hozatott, mely egyszersmind az elemi csapások folytán engedélyezendő adóelengedések, valamint az iránt is intézkedett, vajon és mely módozatok szerint kötelezendők az ingatlan birtokon fekvő dologi terhekre és szolgalmakra jogosultak az illető birtok után fizetendő földadó viselésére. E törvényt 5. sz. alatt mellékeljük. (9. §.) A megállapított földadó-főösszegeknek az egyes birtokokra felosztása a két nyugati tartományban, a fennálló földadó-kataster alapján, a tartománygyülések meghallgatása után megállapított módozatok szerint, királyi rendelet által szabályoztatott. Az alább 3. szám alatt közlött rendelet erről is intézkedik. (10. §.) Ha adómentes birtoknál az adómentességi feltétel megszűnik, ezen birtok az ebbeli változásra következő hó 1-ső napjától kezdve tiszta hozadéka szerint földadó alá esik. Másrészt adó alatti birtokok, melyek a fenti a), c) és d) pontok szerint az adómentesek sorába osztandók, az ebbeli változásra következő hó 1-ső napjától az adókötelezettség alól felmentetnek. Ha megadóztatott birtokok evangélikus vagy római-katholikus egyházak stb. birtokába átmennek, az ezen birtokokat terhelő földadó ezután is fizetendő. Ha azonban az evangélikus és római katholikus egyház stb. birtokába átszálló birtokok a fenti a), b), c) és d) pontokban elősoroltakhoz tartoznak, az ezen birtokok után azután fizetendő földadó, a kinyomozandó tiszta hozadék megfelelő százaléka szerint, újból kiszabandó. Ha a birtokrészleteken házak építtetnek, vagy ha azok mint udvartérek vagy házkertek házakkal köttetnek össze, és ennek folytán épületadó-kötelesekké válnak, földadó-kötelezettségük azon időponttal szűnik meg, melyben az épületadó alá vonattak; és megfordítva: épület-adóköteles birtok földadó-kötelezettsége azon időponttól veszi kezdetét, melylyel az épületadókötelezettség megszűnt.