Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról

241. SZÁM. 133 Ezenkivül megadóztatott földbirtoknak adókötelezettsége csak a birtok végképi elenyészése vagy maradandó termőképtelenség beálltával szűnik meg. E törvény kapcsában s vele egyidejűleg állapíttattak meg a törvényhozás által a tiszta hozadék kinyomozásánál követendő elvek és eljárás is. Az erre vonatkozó 2. Utasítás j'észletes kivonata ime a következő : I. Átalános szabályok. (1. §.) A földadó alajául szolgáló tiszta hozadék kinyomozásánál alkalmazandó eljárás czéljául az tüzetett ki, hogy a tiszta hozadék, mely szerint a földadó főösszeg felosztandó vala, kellő arányban álljon az egyes tartományok, illetőleg járásokra s egyes birtokosokra nézve. (2. §.) A tiszta hozadékot nem nyomozták ki: a) azon birtoknál, melyek a törvény 4. §. c) és d) pontjai szerint adómentesek; b) az épületekkel beépített telkeknél és azokhoz tartozó udvartereknél és házkerteknél; utóbbiaknál azonban csak azon esetben, ha térfogatuk 1 porosz holdat meg nem halad, különben azok egész térfogatuk szerint esnek földadó alá. Azon birtokok után, melyek a törvény 4. §. a), b) c) pontjai szerint jövőben is adómentesek maradnak, a tiszta hozadék kinyomoztatik ugyan, de a földadó felosztásánál számban nem vétetik. (3. §.) Tiszta hozadéknak tekintették a nyers hozadékból a mivelési költség levonása után megmaradó azon hasznot, mely a birtokból tartósan várható. A becslésnél a birtokok középszerű szokásos művelési állapota vétetett tekintetbe. A birtokok más birtokokkal vagy valamely iparággal való összeköttetése nem vétett figyelembe. A birtokkal összekötött javadalmazások és regálék, valamint az azon fekvő terhek és szolgalmak, nem vétettek tekintetbe. (4. §.) A tiszta hozzadék művelési ágak és minőségi osztályok szerint állapíttatott meg. (5. §.) Művelési ágaknak tekintettek: a) a szántóföldek, b) a kertek és szőlők, c) a rétek, á) a legelők (ide oly területek is számitandók, melyeken csak alomnak vagy trágyának használható növények teremnek), e) az erdők, f) a vizzel borított területek (Wasserstüke), melyek természetes és mesterséges tavakul használtatnak, g) a kopár terek (Oedland), vagyis oly területek, melyek az elősorolt művelési ágak egyikéhez sem sorolhatók s leginkább egyébként pl. mész-, homok, kavicsagyag bányákul s több effélékül használtatnak. A mennyiben ily területek semmi jövedelmet sem hoznának, hasznavehetetlen területül (Unland) veendők fel. (6. §.) A becslés eszközlésére minden közigazgatási járásra (landtráthlicher Kreis), vagy az abban alakítandó külön osztályozási kerületre osztályozási tarifa, (tiszta jövedelmi fokozat) állíttatott fel, mely a járásban, illetőleg az osztályozási kerületben előforduló különféle mivelési ágakat és az azoknak talajában előforduló minőségi osztályokat tünteti fel.