Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról

241. SZÁM. 131 Az 1867. év végével 24,043.296 lakóval kimutatott népesség szerint 1 főre 1,

83 tallér egyenes adó esik. « Az egyenes adók főösszege ugy áll az összes bevételekhez, mint 1 : 4-hez. Az egyenes adózási rendszernek egyik jellemző alapvonása az, hogy minden physikai személy, habár ingatlan birtoka vagy üzlete után föld-, épület- vagy kereseti adóval már megrovatott is, összes jövedelme után külön osztályzott jövedelemadó vagy osztályadó alá esik; vagyis az objectiv támpontokon alapuló hozadéki adók mellett, az egyes adókötelesek birtokában lévő vagyonból és személyes keresetükből folyó személyi összjövedelem, mint ilyen átalános osztály-, illetőleg jövedelmi adó alá kerül. A földadó. 1. A földadó-alaptörvény. A jelenlegi földadó-rendszer az 1861. évi május 21-én kelt törvényen alapszik. Az adó ezen törvény szerint, az 1866 előtti államterületén 1865. évi január 1-től, az 1866-ik háború folytán szerzett uj tartományokban pedig az 1867. évi január 1-étől kezdve vettetik ki. Az idézett törvény szerint (1. §.) felosztatott a telekadó: a) Épület-adóra, mely az épületek és az azokhoz tartozó udvartérek és a kertektől fizetendő. b) A tulaj donképi fö ldádóra, mely a termőképességgel biró földbirtokok után fizetendők. A házkertek, melyek egy porosz holdat meghaladó területtel birnak, nem esnek épületadó, hanem földadó alá. (2 §.) Az épületadó külön törvény által szabályoztatott. (3. §.) A föld mennyisége, Hohenzollern és a Jadegebietkivételével, Poroszország 1866. év előtti területére nézve 1865. évi január 1-től kezdve 10 millió tallérban állapíttatott meg. Ezen összeg az egyes adóköteles fekvőségek tiszta hozadéka szerint volt az egyes tartományokra illetőleg a külön földadórendszer alatt álló rendi egyesületekre arányosan felosztandó. Az e szerint minden egyes tartományra, illetőleg rendi egyesületre eső földadó-főösszeg oly contigensül tekintendő, mely az államkincstárt illetőleg csak azon esetben emelhető vagy szállítható le, ha uj adótárgy szaporulat, vagy némely birtokok adómentessége (4. és 10 §.) állana be; egyébként pedig csak a törvényhozás utján és csak azon esetben, ha az állam szükségletei adóemelést tennének szükségessé, vagy átalános adóleszállitást engednének meg. A megállapított földadó-főösszegek a tartományokon, illetőleg rendi egyesületi területeken belül az egyes kerületekre, ezeken belül az egyes községekre s önálló földbirtokokra, s a községeken belül az adóköteles földbirtokokra a tiszta hozadék arányában marandólag osztattak fel. (4. §.) Földadó alá nem esnek: a) az állami birtokok, b) a hajdan német birodalmi (reichsunmittelbare) herczegek és grófok uradalmi (domanial) birtokai, a mennyiben azok külön szerződések értelmében az adómentességről le nem mondtak; c) a tartományok, rendi községek (comunalstándische Verbánde), megyék, községek és önálló birtokok tulajdonához tartozó telkek, a mennyiben azok közszolgálatra vagy közhasználatra szentelvék, jelesen: utczák, térek, hidak, kocsi és gyalogutak, ösvények, patakok, kutak, hajózható csatornák, kikötők, hajógyár-telepek, rakpartok, templomudvarok és temetőhelyek, séták, mulató és füvészkertek, valamint köztérek, utak és kizárólag nyilvános helyek beültetésére szolgáló faiskolák; 17*