Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.

Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról

298 212. SZÁM. A mi a soroksári ágnak az elzáráson alól eső hét mértföld hosszú részét illeti, a parti vidék érdekében, közegészségi vagy hajózási czélokból létesitendő építkezések felett még eddig nem hozatott végleges határozat. Felelet a feltett kérdésekre. Ezen rövid előterjesztés után áttérek az eredeti tervezet s későbbi módosításokat illetőleg hozzám intézett kérdések fejtegetésére: l-ső kérdés. Az l-ső kérdésben arra hivattam fel: nyilvánítanám véleményemet átalánosságban, a Buda-Pest közti dunarész szabályozásának eredeti tervezetéről. Atalános nézlet. Átalánosságban tekintve a Buda-Pest közti folyamrész szabályozása méltó mű egy nagyszerű mérvekben gyorsan fejlődő fővároshoz. Pest-Buda városok anyagi érdekeinek növekvő kiterjedése, a köztük fekvő nagyszerű folyam hajózásának tényleges és jövendőbeli szükségletei, a vasúti berendezésnek folytonos szaporodása óhajtandóvá teszik, hogy már jelenben oly építkezések hajtassanak végre, melyek a Duna folyását szabályozván, azt egész szélességében hajózhatóvá alakítják, növelik a partok és rakpartok kiterjedését, megkönnyítik ezeknek a vasutakkali összeköttetését, valamint a vasúti vonatokon s a közutakoni közlekedés végett szükséges hidak felállítását. A szabályozás egyúttal megszünteti a két várost fenyegető vizveszélyt, a mennyiben megszünteti a jégtolulásokat, vagy pedig csökkenti azok képződésének számát, melyek a medret Pest alatt nem messze eltorlaszolván, a víztükröt a rakpartok felsikjánál magasabbra duzzasztják. A tervezet szakaszai. Ezen első nézlet után a tervezet egyes részleteit felülről lefelé haladó sorban vizsgálat alá vévén, következő eredményre jutottam: A Margit-sziget feletti és melletti rész szabályozása. A felső, a Margit-sziget csúcsáig terjedő részt illetőleg azon kérdés merülhet fel, vájjon szükségesek-e a tervelt művek? s nem lehetne-e a folyót jelen állapotában meghagyni? Mire én nem késem felelni, miszerint elengedhetlenül szükséges a meder partjait állandósítani, ugy a Margit-sziget felett, mint annak mindkét oldalán, és hogy a viz sodrával párhuzamos művek felállítása által ezen egész vonalon a kitűzött czél: a biztos hajózhatóság el lesz érve. A helyzet leírásánál már mondottam, miszerint a Margit-sziget felett lévő s az uj-pesti kikötő létesítése óta egyedüli ág jobb partja védművekkel van ellátva, de felette széles, s a rendetlen vonalzatu balpart közelében el van zátonyositva. Minélfogva közép és magasabb vízállások idejében a sebesség elég nagy a jobbpartnál, s majdnem a meder közepéig, mig a balpart mellett csekély és változó. Innen kezdve a homoklerakodás folyton növekedőben, s a keresztszelvény oly átalakulásban van, hogy a vizsodor elágazása, mely a sziget felső csúcsán jelenleg is nagyszerű kanyarodással megy a pesti ágba, ez utóbbi hátránya lassanként könnyen megváltozhat.