Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.

Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról

212. SZÁM. 299 Rendes s a sziget feletti vizmegosztás állandóságát biztositó meder előállítása czéljából, a baloldalon a jobbpartival körülbelől párhuzamos töltést kell emelni, "mely a medret összébb szorítván, egyenlősitené a sebességet s a keresztszelvény alakját. Ez egyike azon munkáknak, melyek nagyon helyesen benfoglaltatnak az eredeti tervezetben, s megtartattak a módositottban is. A töltésnek a jobb­oldaltóli távolát illetőleg a medernek elméleti számitás utján tervezett szélessége csekélyebb lenne, mint a Margit-sziget melletti két ág szélességének összege. Azonban a pesti ágba való beömlés gör­bületének mérséklését tekintve, nem szabad a felső meder-részt tul a rendjén megszorítani; a már védett jobb- és szabályozandó balpart közti tér körülbelől 250 öl legyen. Az uj balpartot képező töltésvonal koronája egyelőre csak kevéssel legyen magasabb a középvizek színénél, s anyaga a fenék zátonyaiból s emelkedettebb helyeiből veendő, miután a sebesség nem lesz képes mindenütt a kereszt­szelvényt, hol szükséges, hirtelen átalakítani. Az emiitett balparti szabályozási töltés nem elégséges, hogy a Margit-sziget mellett elvonuló két ág közti vizfelosztás állandó voltát biztosítsa. A Margit-sziget felső csúcsának meghosszabbításá­ban van egy osztó mű tervezve, de nézetem szerint, ez csak ugy működhetnék hatással, ha hossza 90 öl helyett 200 öl lenne, hogy hegye az egyesült ágban egész odáig felnyúljon, hol a keresztszelvény már meglehetős rendes alakot nyerend. A Margit-sziget melletti két ág mindegyikének szélessége fölülmúlja azon szélességet, mely­lyel ugy az eredeti, mint a módosított tervezet szerint birniok kellend. A budai ág vizsodra közel van a felette szabálytalan jobbparthoz. E partok rendezése végett előttük egy töltésvonal felállítása terveztetett; a balpart rendezése pedig a sziget tulajdonosá­nak főherczeg ő fenségének teendőjéül hagyatott fenn, azon elővéleményben, hogy a sziget jelenlegi partvonalából benyuló s különálló egyszerű művek által el lesz érve. Én nem oszthatom e nézetet és szükségesnek látom, hogy itt is a jobbpart szabályozási vonalának megfelelőleg kőhányásból töltés építtessék, melynek koronája a közép vízálláson valamivel fölülemelkedjék. Valóban a sziget jelenlegi rézsűjének védelme, — mely nem ugyanazonos e töltés vonallal — másodrendű dolog, s a sziget területének fentartására vonatkozik, mig a budai ág szélességének egyenlővététele, s a biztos hajózás fentartása czéljából építendő gát magasabb érdekű mű, s elválaszthatlan a szabályozási tervezettől. A pesti ág jobbpartjának szabályozási vonala igen közel van a szigethez; kivéve az alsó csúcs felé eső részt, csaknem összeesik annak partjával, miután a természetes szélesség feleslege a város felőli oldalon párhuzam-művel vágatik el. Ez eszme ugyanaz, mind az eredeti, mind a módosított tervezetben; a kettő közt eltérés csupán az ágak szélességére nézve létezik. A mi a jobbpartot illeti, az ott lévő védművek erősbitendők s kiegészitendők, hogy az ujabb mederben összébb szorított folyás­nak ellenállhassanak ; erre nézve az tétetett fel, miszerint költségei kizárólag főherczeg ő fenségét fogják terhelni; mi azonban egyátalában nem látszik méltányosnak. Nem tétetik semmi említés azon, a sziget alsó végén, annak orma előtt bizonyos távolságban szükséges és a szabályozási vonal szerint fölállí­tandó töltésről sem ; ugy vélem, e két pontra nézve a tervezet ki lenne elégítendő. — A jobbparton tervezett szabályozási párhuzamos töltés felállítása az egyedüli mód ezen part vonalának okszerű állan­dósítására s megvédésére, különben elég lenne, mint ezt már a felső töltésvonalra nézve — melynek folytatása — s a budai ág balparti töltés-vonalára nézve mondottam, a pesti ág balparti töltés-vonalá­nak koronáját is a közép vizszinnél csak kevéssel emelné magasabbra. A Margit-sziget melletti két ág uj partjain fölállítandó építményektől függetlenül, a fenék magaslatainak eltávolítása végett mindkét ágban még kotrások lennének végrehajtandók, ha t. i. a keresztszelvények oly jelentékeny egyenetlenséget mutatnának, melyeknek egyedül a vizerő hatása által való kiegyenlítése nagyon lassú lenne. 38* •

Next

/
Oldalképek
Tartalom