Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-108. Törvényjavaslat, a telepitvényekről

108. SZÁM. 89 mennyiségnek megvehetése engedélyeztetik, a mily mennyiség után járó vételárnak lefizetését, a telepitvényes képes leend biztositani. (6-ik §.) Végre a 15-ik §-ban megjelöltetnek azon telepitvények, melyekre a jelen törvényjavaslatban megállapított megváltási jog, illetőleg eladási kényszer nem terjed ki. Ez utóbbiak — a mint ez az idézett szakaszból kitűnik, nem képezvén a maradandóság jellegével biró községeket és igy nem lévén a szó valódi értelmében telepitvények, nem tartozhatnak azon szempont alá, mely a jelen törvényjavaslatban foglalt rendkivüli intézkedések javaslatba hozatalánál irányadó volt. A székelyföldi telepitvények különös viszonyai szükségessé tették a megválthatás még egyéb föltételeinek meghatározását és körvonalozását is, mely feladatnak a 16. és 17. §§-ki által van megfelelve. Á váltsági-, illetőleg a vételi jog érvényesítésére nézve, a telepitvényesek akaratától tétetett függővé, — ennélfogva a váltság — permissiv, és nem imperativ. Az államnak van ugyan érdeke — és fontos érdeke abban : hogy a létező községek ne maradjanak kitéve a lerombolás veszélyének: azonban a kormány e veszély nagyobb mérvű bekövetkezése ellen elég hatályos biztosítékot vél feltalálni maguknak a telepitvényesek közvetlen érdekében, s nem tártja szükségesnek ezeket kényszeríteni arra: hogy tűzhelyeikre akaratuk ellen is tulajdonjogot szerezzenek maguknak. Permissiv lévén a váltság ezen szempontból annak telepitvényes vagyonából, az államot vagyonilag terhelő közbenjárás kizárásával kell eszközöltetnie; (7. §.) mindazáltal a czél elérhetése szempontjából meghatároztatott az időtartam, melyet a telepitvényes a váltságösszeg teljes törlesztésére igénybe vehet. A törlesztési idő tartamára nézve tehát alávettetik a tulajdonos, a törvény által meghatározott kényszernek, nem engedtetvén meg neki: hogy ő maga, a telepitvényes beleegyezése nélkül rövidebb határidőt tűzzön ki: a mi több esetben a váltság-jogát meghiusithatná. A telepitvényes további könnyitése végett kiterjesztetett azonban a 8-ik §. végszakasza által, valamennyi váltságosra azon kedvezmény, mely a belsőségeket, valamint a külsőségeket megváltó, illetőleg megvevő kincstári telepitvényesek részére, az idézett §. 1—5 pontjaiban javaslatba hozatik. A permissiv rendszer elfogadása által fölöslegessé válik a telepitvényesnek képviseltetése a kir. ügyész által, mint ez az igazságügyministeri javaslat 8. §-ában — úgyszintén a főrendiház javaslatának 9. §-ának első bekezdése utolsó sorában indítványba hozatott. Az idő tekintetében, mely alatt a váltsági kereset megindítandó: fentartatott az előbbi javaslatokban elfogadott két év, mely a törvény hatálybaléptének napjától leend számítandó. Mindazonáltal kifejeztetett a 10-ik §-ban: hogy a határozott időre kötött szerződés esetében jogosítva van a telepitvényes, a törvény hatálybaléptétől számítandó ezen két év alatt még az esetben is megindítani a váltság iránti keresetet: ha a szerződés ezen idő alatt nem járna le. Ezen intézkedés oka abban találtatik: hogy a telepitvényesek ne kénytelenitessenek szerződésük lejártát bevárni, arra nézve, hogy a beltelket tulajdoni joggal megszerezhessék. Ily viszonynál ugyanis, mint a telepitvények különösen a törvény meghozatala után politikai, úgymint közgazdászati okok kívánatossá teszik, hogy a kérdések minél előbb lebonyolitassanak, s a bizonytalanság helyébe végleg consolidált, határozott és biztosított állapot lépjen. Minthogy azonban ez utóbbi esetben a váltság csupán a belsőségre vonatkozhatik: nem tartatott jogosnak, hogy ez által • a fenálló szerződés azon része is, mely a törvény által épen nem érintetik, megszüntessék; ki kellé tehát mondani: hogy a belteleknek a szerződés tartama alatti megvétele által: a szerződés egyéb pontjai, sem a kikötött idő tekintetében, sem egyébként nem szenvednek változást, csupán a tehernek azon része vonatik le a telepitvényes évi teljesítéséből, mely az általa megvett beltelekre esnék s mely után az 5% kamatot, s a törlesztési járadékot tartozik fizetni. KÉPVH. IROMÁNY. 1872—75 II. 12