Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-107. Törvényjavaslat, Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről
76 107. SZÁM. ruházott egyéb városokra is alkalmazásáról, legrövidebb idő alatt külön törvény alkottassák. Ezen üdvös intézkedésnek tehát a fővárosra is kiterjesztése ezáltal teljesen indokoltatik. A 8-ik szakaszban foglalt intézkedés: hogy a fővárost képezendő városok közjövedelme egyenlően értékesíttessenek, a pótlékok pedig egyenlő adózás mérve alapján számítandó százalékokban vettessenek ki, a közteherviselés elvének megóvása, és a költségekhez hozzájárulás helyes arányának biztosítása érdekében mellőzhetlennek ismertetett. Ezen egyenlő értékesítés következményei gyanánt említhetők, hogy: a) mindennemű városi illetékek, jelesül a kövezet, vásárvám, helypénz, a partjavadalom díjjegyzékeinek az egész fővárosi területre egyenlő megállapítása és ezek kezelése körül egyenlő eljárás behozatala ; b) a kir. kisebb haszonvételek, jelesül az italmérés illetékeinek egyenlő megszabása és egyenlő kezelése, — mi által biztosan remélhető, hogy a fentebbi két pont életbeléptetése folytán a főváros iparossága és kereskedelme hathatósan előmozdittatik, és a városi javadalmak is kitelhetőbben értékesíthetők volnának. Közadózás tekintetében a 3 város között csupán a házadónál létezik különbség, a mennyiben Budapest a házbéradó magasabb, Ó-Buda pedig a házbéradó alsóbb osztályú kiszabása szerint van megadóztatva. A községi pótlékok kivetésénél csupán Budánál van eltérés, mert az itt már 3 év óta behozott házbér-krajczárok (a házbér minden forintja után 2 kr.^) sem Pesten, sem Ó-Budán, de — Poszony várost kivéve — másutt az országban nincsenek. Ó-Budának házbéradó tekintetében Buda-Pesttel egyenlősítése amannak az eddiginél 16.985 forinttal nagyobb megadóztatását fogja maga után vonni; ez utóbbi körülmény terhesnek látszó volta azonban azzal szemközt, hogy Buda-Pesttel egyesítés által Ó-Buda eddigi minden tekintetben elhanyagolt állapotából kiemelkedik, hogy mint a főváros egyik egyenjogú alkatrésze amannak minden előnyeiben osztozni fog, végre, hogy az ingatlanoknak itt is jelentékenyen gyarapodott értéke az egyenlő megadóztatást ép ugy el fogja bírni, mint elbírják Budának vagy Pestnek, hason körülmények közt lévő szegényebb városrészei, tekintetbe is alig jöhet. A Budán létező házbérkrajczárok, mint külön községi pótlék, az egyenlő megadóztatás életbeléptetésének útjába není állhatnak. Vagy elfogja a házbér-krajczárt, mint a nagyobb városokban legigazságosabbnak mondható adónemet, Pest és Ó-Buda is fogadni, miáltal egyetlen krajczár kivetése után Pest jövedelmei körülbelül 100.000, O-Budáé pedig 2654 forinttal gyarapodnának — vagy ha nem, ugy az adó e neme Budán is meg fog szűnni, és az ezáltal beállandó mintegy 12.000 frtnyi veszteség nem oly nagyszerű, hogy ezt az összes háztartás más ágainál kipótolni ne lehetne. A községi adópótlék Pesten jelenleg 20°/ 0 , Budán 2^/^/Q, Ó-Budán pedig 25°/ 0-ot teszen; a budai 23 x / 2 krban azonban már az iskolai 5°/ 0-nyi pótlék is bennfoglaltatik, és igy adópótlékul Buda fizet legkevesebbet, mindamellett a különbség a három város közt oly jelentéktelen, hogy ennek kiegyenlítése épen semmi gyakorlati nehézséggel nem fog járni. A törvényjavaslat fejezetének két utolsó szakasza a fővárosi rendőrségnek a fővárosban és annak területén egységes és állami kezelés alatti szervezését mondja ki, az e fejezet §§-aiban foglalt feltételek és határozmányok megjelölése mellett. Központi törvényhatóságaink közrendészetének évek hosszú során át tapasztalt hiányai, melyek eltávolítására ezen törvényhatóságok részéről irányzott kísérletek mindig meghiúsultak, annak tudata tovább, hogy oly rendőrség szervezése, minőre egy nagy ország központját képező s 270,000 ember által lakott városnak okvetlen szüksége volna — ugy költség, mind a közrendészeti érdekek állandó
