Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-107. Törvényjavaslat, Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről

:07. SZAM. 77 és biztos kielégitése szempontjából, a testvérvárosok erejét túlhaladja, végre a -külföldi államok és fővárosok példája, melyeknek ugyszólva mindnyájánál a fővárosi rendőrséget országosan szervezve látjuk, a közvélemény általános követelménye gyanánt tüntették fel azon óhajtást, hogy a fővárosi közrendészeti ügyek kezelését minálunk is az állam vegye által. A fővárosi enquéte-bizottság előterjesztett munkálatában ez óhajtásnak határozott kifejezést adott. *'••'• i A nézetek csakis azon kérdésnél tértek el egymástól, vájjon az állam végrehajtó közegei mellett birjon-e a fővárosi törvényhatóság is külön végrehajtó személyzettel ? Tekintettel arra, hogy állami és városi, tehát kétnemű rendőrség mellett az ugyanazon téren mozgó végrehajtő közegek közt csak bonyodalmak és súrlódások merülnének fel, melyek a czél elérését koczkáztatnák, a kormány az összes közrendészeti teendőket, a végrehajtás terén, az egységesen és állami kezelés alatt szervezendő rendőrség körébe 'vonandóknak mondotta ki. Hogy azonban a közigazgatás ez ágára is a törvényhatóságnak azon befolyása megóvassék, mely őt állásánál fogva megilleti, a törvényjavaslat 9. §-ában nyíltan kijelentetett, hogy a törvényhatóságnak szabályalkotási joga helyrendőri ügyekben épségben marad. A másik vezérelv, mely ez alkalommal érvényesittetett, a következő §-ban foglaltatik, mely szerint a tulajdoképeni rendőri működés a rendőri bíráskodástól külön választatik, miáltal a rendőrség részéről bármi részben elkövetelhető visszaéléseknek, melyek az alkotmányos szabadságra nézve veszélyesekké válhatnának, eleje van véve, illetőleg megtorlásuk biztositva az által, hogy a rendőri közegek birák nem lehetnek. A fővárosi rendőrségnek a most mondott elvek alapján szervezéséről, külön törvény fogván rendelkezni, e helyett, hol a fővárosi törvényhatóság hatásköréről van szó, elégnek látszott e szervezés főbb elveit megemlíteni. Addig is pedig, mig e részben a törvény megalkottatnék, a rendőrség jelen állapotában szükségében meghagyandó, mert a fővárosi tisztújítás valószínűleg előbb fogván megtartatni, sem mint a fővárosi rendőrségről készített törvényjavaslat törvénynyé válhatnék, az alkotandó törvény értelmében szervezendő rendőrség személyzetének uj választás alá bocsátása mellőzendőnek tartatott, ^s, A fővárosi törvényhatósági bizottságról szóló II. fejezet 15, §-ában foglalt intézkedés abban leli igazolását, hogy a buda-pesti közönség legvagyonosbjai nagyobb részben az ipar és kereskedelmi és a pénzvilág köréből valók, ezek mellett van még néhány nagybirtokos, kinek itt háza van, és ki az évnek csak egy részét tölti a fővárosban. Amazok igen kevesek kivételével teljesen üzletüknek élnek, arra, hogy a közgyűlésekben néhány órán át. ha nem is hetenként, legalább havonkint részt vegyenek, idejük nincs, mint ezt a tapasztalás — mert közülök számosan városi képviselők — most is bizonyítja. A Buda-Pesten lakó nagybirtokosok pedig, kik mint háztulajdonosok a legnagyobb adófizetők közt szerepelnek, vagy saját megyéjükben vannak elfoglalva, vagy a város hatósági életétől magukat ©nként távol tartják, eddig ugyan a fentemiitett két rendbeli legtöbb adófizetők sorából városi képviselőkké jókora számmal megválasztottak közül igen kevesen tanúsítottak a város hatósági élete iránt oly részvétet, minő annak egyik főfeltételeként megkívántatik. A föladat ennélfogva az volt, hogy a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. XLIT. törvényczikk 19. §-a helyett a bizottság megalakítására nézve más módozat találtassák, mely a főváros kivételes viszonyaira czélszerűen alkalmazható. Énnél pedig a főfigyelmet arra kellett fordítani, hogy a javaslatba hozandó ujabb módozat: a) a törvény által kimondott alapelvekbe ne ütközzék a többi törvényhatóságokra nézve törvényileg elrendelt eljárási módozattal, tehát lehető összhangzásba hozassék;