Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-103. 1872-ik XXVII. törvényczikk a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendű gőzmozdonyvasut kiépitéséről

22 103. SZÁM. itt engedélyezett jókarban és tehermentesen átadandó vasút birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi.különösen a pálya területét s földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket min­den tartozékaikkal, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel, az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvényekkel, bútorzattal ingó és ingatlanságokkal egyetemben. Valamint az engedély megszűntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyes meg­tartja a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalékalap és künnlevő activ követelések tulajdonát, va­lamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coakskemenczék, öntödék, gép vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának tartozékát képezni nem fogják. 21. §. Ha az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mu­lasztása engedélyes részéről ismételve fordulna elő a kormány fentartja a jogot, ellene a törvények­nek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt bármikor megszűntnek és a letett 500,000 frt biztosítékot, vagy annak az engedélyokmány értelmében még kiszolgáltatni nem tartozott részét elveszetnek nyilvánítani és megtartani. 22. §. Az engedély minden okmányszerü kiadmánya csak egy forintra szabott bélyegdij alá esik. Különleges feltételek. A munkálatok kivitelét és az épitési feltételeket illetőleg, az engedélyezett vonal két sza­kaszra osztatik: a) az első szakasz Győrtől Sopronig; b) a második szakasz Soprontól az ország határáig terjed. Az engedélyezett pályát, az engedélyes következő határozatok szerint tartozik kiépiteni és felszerelni. a) Alépítmény. A legnagyobb emelkedés az első szakaszon száznyolczvan (180) méter hosszúságra, a második szakaszon pedig százhúsz (120) méter hosszúságra egy méter lehet. A kanyarodások félátmérője az első szakaszon 400, a második szakaszon pedig 300 méter­nél kisebb nem lehet. A pálya keresztszelvényeire nézve a kormány és engedélyesek között megállapított és a köz­munka és közlekedésügyi ministeriumnál letett szabályok és szabványrajzok követendők, nevezetesen a pályakorona szélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 4 méternél kevesebb nem lehet. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállítani s annak a megnyitásakor a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell bírnia, ezenkívül még az épités alapter­heire a pálya hosszában pályamértföldenként legalább 300 köbbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalék helyezendő el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom