Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-125. A képviselőház osztályaiból alakult központi bizottság jelentése a Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában
125. SZÁM. 147 szervezetet, mely szerint azok rendőri tekintetben más törvényhatóság alá tartoznak, nem volna kívánatos, mert az átmeneti időszakban sok alkotni és szervezni valója lesz az aj törvényhatóságnak, s alig lehet tőle méltán kivánni, hogy a rendőrség szervezésére és kiterjesztésére is fordítson kellő figyelmet és költséget akkor, midőn a törvény már most is kimondja azon elvet, hogy a rendőrség államivá fog alakíttatni, s igy az csak ideiglenesen marad a törvényhatóság rendelkezése alatt; mert nem tartja a központi bizottság czélszerűnek a törvényjavaslat azon intézkedését, hogy oly ideiglenes állapot teremtessék, mely alatt a rendőri közegek alkalmazására, és működésük ellenőrzésére sem a kormány, sem az uj törvényhatóság határozott befolyással ne bírjon. S ezek alapján fogadta el a központi bizottság a mellékelt törvényjavaslat 20. és 21. §§-ai azon intézkedését, hogy azon esetre, ha a rendőrség végleges szervezése a fővárosok tényleges egyesítéséig keresztül vihető nem volna, ideiglenesen a kormány vegye át az egyesitett fővárosok és azokhoz tartozó területeken a rendőrség kezelését és a rendőri közegekre való felügyetetet, a fővárosok pedig a helyrendőri ügyek ellátásának költségei fejében ideiglenesen, átalányképen megtéritendik a államnak azon összeget, melyet azok a f. évben rendőri kiadásokra forditottak. Az eredeti törvényjavaslat 15. és 25. §§-ai szerint a fővárosi bizottság felét, vagyis 200 tagot, az 1200 legtöbb egyenes államadót fizetők választják saját kebelükből. A központi bizottság teljes mértékben osztja a törvényjavaslathoz mellékelt indokolásban is foglalt azon érvelést, hogy mindazon okok, melyek alapján a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény alkotásánál biztositani akarta, a törvényhozás az értelmiség és azok befolyását, kik az állam, s a törvényhatóság terheihez nagyobb mértékben járulnak, a fővárosra is alkalmazhatók, s ezen elvet a főváros rendezésénél is érvényre kívánja juttatni. Tekintve azonban a főváros különleges viszonyait: nevezetesen azt, hogy a főváros hatósági és közigazgatási működése lényegesen eltér más törvényhatóságok szervezetétől és működésétől, hogy a fővárosban a vagyonosság nagyobb ingadozásnak és változásnak van kitéve, mint más hatóságoknál, tekintve továbbá a fővárosnak más törvényhatóságtól egészen eltérő történeti fejlődését, és végre a főváros választó-közönségének általánosabb miveltségi fokát, a fent kifejezett elv alkalmazásánál eltérhetni vélt a központi bizottság a többi törvényhatóságoknál követett eljárástól, s a legtöbb adót fizetők és az értelmiség befolyását a fővárosban kellőleg biztosítva hiszi a központi bizottság az által, ha kimondatik, hogy a bizottság fele a legtöbb adót fizetők sorából választandó, magát a választást azonban ezek soraiból a választói joggal felruházott közönségre kívánja bízni; s ezek alapján a mellékelt törvényjavaslat 26. és 36. §§-ban azon eljárást hozza javaslatba a központi bizottság, hogy fenntartva a tudománynak és értelmiségnek azon előnyt, melyet részére az 1870. XLII. törvényezikk is biztosit, az összeírandó 1200 legtöbb adót fizetők sorából az összes választók válaszszák a bizottság egyik felére eső 200 tagot, fennmaradván a bizottság másik felére a szabad választás az országgyűlési képviselői választói joggal felruházott választók sorából. A főpolgármesteri állás betöltésére nem fogadja el a központi bizottság azon módot, mely az eredeti törvényjavaslat 49. §-ában foglaltatik, és pedig azért nem, — mert nem tartja a felelős kormány eszméjével összeegyeztethetőnek azt, hogy a kormány azon helyzetbe jusson, hogy oly egyént legyen kénytelen kinevezni, kinek működéseért a felelősséget el nem vállalhatja, — és mert ezen mód által gyakori összeütközés állhatna elő a kormány és a törvényhatóság között, s épen azon czélnak, hogy a két érdek kielégíttessék, nem volna az által megfelelve. A központi bizottság azon nézetből indult ki, hogy azon egyén választására, ki hivatva van a kormány szándékait a törvényhatóságban képviselni, a főbefolyás az állam-kormánynak tartassák fenn, 19*