Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-125. A képviselőház osztályaiból alakult központi bizottság jelentése a Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában

148 125. SZÁM. — mert ugyanazon érdekek, melyek a törvényhozás előtt döntők voltak arra nézve, hogy a többi törvényhatóságok és városokban az állami érdekek képviselésére és a közigazgatás ellenőrzésére egy a kormány kinevezésétől függő közeg állíttassák, — alkalmazhatók a fővárosra is, — ha egyrészt ez ellen felhozható azon ellenvetés, hogy itt a kormány székhelyén maga a kormány közvetlen befolyást gyakorolhat a főváros ügyeire, — másrészt ennek ellenében épen a fővárosban az ország ezen központjában, az államnak annyi és oly fontos érdekei összpontosulnak, hogy nem volna indokolt épen itt a kormánynak az állam egységes érdekeire való felügyeletét mellőzni, — s hogy a kormány ezen felügyeleti joga biztosíttassák, — e mellett azonban alkalom nyújtassák a fővárosnak, hogy a főpolgármesteri állás betöltésére ő is gyakorolhasson befolyást, a mellékelt törvényjavaslat 68. §-ában azon javaslatot terjeszti elé a központi bizottság, hogy a főpolgármesteri állomásra, joga legyen a koronának három egyént kijelölni, — kik közül a főváros bizottsága 6 évre válaszsza meg a főpolgármestert. Az ezen módozat által a választó-közönségnek biztosított befolyás, alkotmányos viszonyok között, nem mondható semmisnek, mert ha a kormány politikai befolyását a főváros irányában érvényesíteni akarja, lehetetlen, hogy olyan egyéneket jeleljen ki, kik a választó közönség ellenszenvével találkozzanak, s igy a fővárosnak a főpolgármester választására biztosított befolyása, mindenesetre erkölcsi biztosíték az iránt, hogy a főváros közönsége méltányos kívánságai a kijelelósnél figyelembe vétessenek; — de van ezen módozatban gyakorlati biztosíték is a főváros érdekeire nézve, azon körülményben, hogy a főpolgármester 6 évre választatik, s ezen idő alatt a fegyelmi eljárás kivételével el nem mozdítható ; mert a kormány esetleges önkényétől nem függő főpolgármester, állásánál fogva hivatva leend a főváros érdekeit lehetőleg védelmezni, s azokat az állam-kormány követelményeivel összeegyeztetni, s azért a központi bizottság a főpolgármesteri állás betöltésére minden tekintetben előnyösebbnek tartja ezen módot, az eredeti törvényjavaslatban foglalt módozatnál. Hogy pedig a főpolgármester hivatalának megfelelhessen és alkalma legyen a közigazgatás ellenőrzésére, a kellő befolyást gyakorolhatni, szükségesnek látta a központi bizottság neki megadni azon jogot, hogy a tanács üléseiben részt vehessen és ott elnökölhessen; s azért a főpolgármester hatáskörét a 69-ik §-ban a szerint módosította. Az eredeti törvényjavaslat 91. §-a szerint a házadóról szóló 1868-ik XXII. törvényczikknek BudaPestre vanatkozó határozatai, a főváros egész területére, és igy Ó-Budára is, szándékoltattak kiterjesztetni. Ezen intézkedés által az Ó-Budán fizetendő házadó, miként erről a központi bizottság hivatalos adatok alapján értesült, egyszerre mintegy 17.000 írttal emeltetnék, s habár feltehető, hogy Ó-Buda a fővároshoz való csatolás és a felső dunai hid építése által nevezetesen fog gyarapodni, mégsem remélhető, hogy ezen előnyök azonnal legyenek érezhetők, az ezen intézkedésből folyó tetemes adóemelés pedig azonnal érzékenyen sújtaná az ó-budai adófizetőket, ezen körülmények figyelembe vételével egyeelőre ideiglenesen az adónemek ujabb szabályozásáig Ó-Budán fen kívánja tartani a központi bizottság a házbéradó jelenlegi fokozatát s ezen nézetét a mellékelt törvényjavaslat 133. §-ban fejezte ki. Ezen intézkedést az államkincstár nagyobb károsodása nélkül annyival inkább vélte a törvényjavaslatba felvétetni, mivel az adónemeknek bekövetkezendő szabályozása esetén, módjában lesz a törvényhozásnak a fővárosra alkotandó intézkedéseit annak egész területére kiterjeszteni, s a midőn Ó-Buda az egyesítés előnyeit már tettleg élvezi, könnyebben lesz képes ezen reá háromló terhet elviselni. Az eredeti 96-ik §. szerint köteles lett volna az egyesitett főváros a királyi kisebb haszonvételeket, melyeket a királyi kincstár Ó-Budán földesúri jogon bir, megváltás utján megszerezni. Minthogy azonban Buda és Pest fővárosok a királyi kisebb haszonvételek jogát nem gyakorolják ugy, miként az Ó-Budán még jelenleg fennáll, az egyesítés keresztülvitele után pedig ezen jog ilynemű kezelése Ó-Budán sem állhatna fenn továbbra, a főváros oly jogot volna kénytelen megváltani, melyet a jelenlegi módon és arányban nem értékesíthetne, nehogy ezen intézkedés által a fő-