Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-120. Törvényjavaslat, az általános védkötelezettség elleni visszaélések megakadályozásáról és megbüntetéséről
126 120. SZÁM. 42. §. A jelen törvény hatálybalépte előtt elkövetett, s a fentebbi szakaszokban elősorolt visszaélések, — a mennyiben erre vonatkozólag a jelen törvényben különös intézkedés nem tartalmaztatik — csak az esetben esnek büntetés alá : ha azok az. elkövetéskor fennállott törvények, vagy a büntető gyakorlat szerint is büntetendők voltak; mely esetben a cselekmény elkövetésekor hatályban volt törvény vagy gyakorlat szerint meghatározott büntetés alkalmazandó; kivéve, ha a jelen törvényben meghatározott büntetés enyhébb az előbbinél. Bemutatja : Lónyay s. k. Dr. Pauler Tivadar s. k. Melléklet a 120. számú irományhoz. Indokok az általános védkötelezettség elleni visszaélések megakadályozásáról és megbüntetéséről szóló törvényjavaslathoz. Az 1868. évi XL. törvényczikk megállapította az általános védkötelezettséget. A törvény ezen nagy elve azonban csak az által válik valósággá, ha az, a mit a törvényhozás kimondott, a gyakorlatban sértetlenül meg is tartatik. Az 1868. XL. törvényczikk életbelépte óta lejárt idők eléggé bizonyítják, hogy a törvény rendelete az abban foglalt üdvös intézkedések valósítására magában nem elég hatályos, és hogy a törvény alapeszméje — az általános védkötelezettség — csak akkor válhatik teljesen valósággá : ha az annak kijátszására irányzott üzelmek, czélszerü rendszabályok által megakadályoztatnak, vagy a mégis elkövettek, érdemök szerint megbüntettetnek. A jelen törvényjavaslat tehát mintegy kiegészítése az 1868. XL. és XLI. törvényczikkeknek s azon intézkedéseket tartalmazza, melyek lehetővé teszik, hogy a védkötelezettség alól magukat törvényellenesen kivonok gyorsan fölfedeztessenek és kötelességük teljesítésére szoritassanak: másrészről pedig büntetéseket állapit meg azok ellen, a kik a törvény kijátszására közreműködnek. E két szempont tevén • szükségessé a törvényjavaslat alkotását, — a benne foglalt intézkedések is két részre : praeventiv és repressiv szabályokra oszlanak. A törvényjavaslat 1 —17. §§-ai azon elővigyázati szabályokat tartalmazzák, melyeknek a védköteles személyek a végett vetvék alá, hogy mindenkor azonnal hitelesen megállapítható legyen : vájjon az illető egyén katonai kötelezettségének eleget tett-e, vagy sem? A praeventiv intézkedések az 1—3. §§-ban megjelölt, és csakis oly egyénekre szorítkoznak, a kik foglalkozásuk természete szerint, állandó helyhez nem lévén kötve, ámbár rendszerint védkötelezett korban állanak — tartózkodási helyök változtatása következtében könnyebben vonhatják ki magukat a védkötelezettség alól. Előző szabályok alkotása a tapasztalat szerint is, főleg csak a megjelölt osztályokra nézve válván mulhatlanul szükségessé : a kormány nem akarta a vonalt a mulhatlan szükségen tul kiterjeszteni; sőt ismervén és teljesen méltányolván azon nagy érdekeket, melyek az ily intézkedések lehető megszo^