Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.

Irományszámok - 1872-38. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „az 1873-ik évi bécsi világkiállitáson kiállitandó tárgyak ideiglenes oltalmáról” szóló törvényjavaslat tárgyában - 1872-39. A tanügyi bizottság jelentése a kolozsvári egyetemre vonatkozó törvényjavaslat tárgyában

39. SZÁM. 207 jelentkezni hallgatóik: évenkint 500 írttól 1000 forintig fognak utalványoztatni pályadijak az állam­pénztárból azon magántanároknak, kik az illető év folyamában szakmájukból irodalmilag közrebocsátott vagy közrebocsátandó, oly tanulmányt mutatnak be az illető tanszak tanárkarának, mely tanulmányt vagy maga az illető tanszak tanárkara, vagy az illető független (vagy magán) tanár, magántanár kér­vényére a közoktatásügyminister által e czélra egybehivandott szakbizottság a jutalomra érdemesnek nyilvánít. A tanársegédek leczkepénzt nem, hanem csak évdijat húznak az állampénztárból. A tanár­segédek évdijának minimuma szálláspénzt beleértve 800 forint. Egyébként a tanársegédek evdiját e minimumon fölül az államköltségvetési előirányzat állapitja meg. 5. §. Addig is, mig a nyugdíjrendszer külön tüzetes törvényben megállapittatnék; jelen törvény erejénél fogva 30 évi szolgálat után a r. és rk. tanárok szolgálati utolsó evőkben élvezett egész év­dijuk mennyiségéig, — özvegyeik, kiskorú árváik pedig külön ugyancsak ezen volt férjök, illetőleg atyjok által utolsó szolgálati évében élvezett évdij egy-egy negyedének mennyiségéig, — 15 évi szol­gálat után, megfelelőleg a jelzett összegek felének mennyiségéig az állampénztárból nyugdíjra jogosit­vák; ezenkívül mindazok, kik tanári működésök folyamában önhibájok nélkül teljesen munkaképtele­nekké lesznek, 15 évi szolgálaton alól is, minden egyes szolgálati évtől nyugdíjul egy-egy harminczad részére jogositvák azon összegnek, melyre évdijok utolsó szolgálati evőkben emelkedett: a szolgálati évek száma azon évtől számíttatván, a melyben működésöket mint helyettes vagy független (magán), rendkívüli vagy tanárok megkezdvén, azt szakadatlanul folytatták; különben csak a tényleg egyetemi tanszéken töltött évek fognak szolgálati éveikül betudatni. 6. §. A r. és rk. tanárok semmiféle köz- vagy magánhivatalt, semmiféle fizetéses állást tanári állo­másukon kivül nem viselhetnek. Ha országgyűlési képviselőkké választatnak, tanszékeiket országgyűlési mandátumuk lejártáig a közoktatásügyminister a tanszak tanárkara meghallgatásával helyettesekkel tölti be. Mandátumuk le­jártával tanszékeiket ismét elfoglalhatják ugyan ; de országgyűlési mandátumuk ideje alatt évdijoknak csak felét húzzák. A másik fele helyetteseiknek utalványoztatik. 7- §• A r. és rk. tanárok éltök hosszára neveztetnek ki és közbűntett, hivatali hanyagság, vagy erkölcsi vétség eseteit kivéve el nem mozdíthatók. Közbűntett esetében a köztörvény intézkedik s a rendesbiróság ítélete határoz, tanári állása fölött is ; tanári működése azonban már a birói vizsgálat megkezdésekor fölfüggesztetik; hivatali hanyagság, vagy erkölcsi vétség eseteiben á vádolt tanár el­mozdítása fölött az egyetem összes tanárai közöl sorshúzás utján alakított fegyelmi bíróság ítél. E bíróság sorshúzással választott 16 tagból áll, kik közöl visszavethet a vádlott négyet és a vádló is négyet. Azon tagok, kik a vádlott és a vádló visszavetése után fönnmaradnak, saját kebelekből elnököt választanak és szavazattöbbséggel ítélnek. Mindezen bíróság elé tartozó esetekben hivatalból vádló azon tanszak dékánja, melyhez vádlott tartozik. Azonban vádat emelhet az illető tanszak ta­nári kara is, szavazattöbbséggel választott megbízottja által. A vizsgálatot is ugyanezen fegyelmi bíróság eszközli. Ha a fegyelmi eljárás dékán ellen lenne megindítandó, akkor az egyetem rectora, vagy az illető tanszak tanárkarának szavazattöbbséggel választott megbízottja emelhet vádat. A rec­tor ellen bármelyik dékán, vagy bármelyik tanszak tanári karának szavazattöbbséggel választott meg­bízottja léphet föl vádlóul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom