Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.

Irományszámok - 1872-38. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „az 1873-ik évi bécsi világkiállitáson kiállitandó tárgyak ideiglenes oltalmáról” szóló törvényjavaslat tárgyában - 1872-39. A tanügyi bizottság jelentése a kolozsvári egyetemre vonatkozó törvényjavaslat tárgyában

A vád alá helyezést s a fegyelmi biróság megalakitását vádló kivánatára az egyetemi tanács rendeli el. 8. §• A tanárok viszonyát a tantárgyak számához és csoportositásához, az illető tanszak tanárkarának meghallgatásával, a közoktatásügyminister állapitja meg. Hogy azonban a tanszabadság a szabadverseny lehetővé tétele által gyakorlatilag életbeléphessen: mindazon tantárgyakhoz, melyeket rendes tanárok előadnak, rendkivüli tanárok is, lehetőleg teljes számmal fognak kineveztetni. 9. §. A hallgatók vagy rendes vagy rendkivüli hallgatók. Rendes hallgatókul fölvétetnek azok, kik leteszik azon fölvételi vizsgát, melyet jelen törvény az egyetemi rendes hallgatói jogczim föltételéül kitűz. Ezen fölvételi vizsgát, nem az egyetemi tanszakok tanárai, hanem az e czélra a tanév végével a közoktatásügyminister által kiküldött vizsgáló bizottságok fogják eszközölni mindazon városokban, hol főgymnasiumok — és ugyan akár közvetlen állami felügyelet és vezetés alatt álló, akár egyéb főgymnasiumok léteznek. Addig is, mig a középtanodákról tüzetes törvény alkottatnék: azt, hogy azok, kik az egyes egyetemi tanszakokba rendes hallgatókul óhajtanak fölvétetni, minő tantárgyakból kötelesek s minő mérvekig a fölvételi vizsgát kiállani, az illető tanszakok tanárkarainak meghallgatásával a közoktatásügyminister állapitja meg. Rendkivüli hallgatókul fölvétethetnek azok, kiket az illető tanszak dékánja felveendőkül nyilvánít. 10. §. Azt, hogy az egyes tanszakokba beirt rendes hallgatók minő tantárgyakat kötelesek hallgatni, valamint a tanfolyam időhuzamát s a hetenkénti órák számának minimumát, az illető tanszak tanárkara állapitja meg: a tantárgyak sorrendjét azonban, ugy szintén az azonos tantárgyak tanárait a hallgatók szabadon választhatják; ezenfölül a r. úgymint a rk. hallgatók egyes tantárgyakat, bármely tanszakban is szabadon hallgathatnak, nemcsak abban, a melybe magukat beiratták. Arról, vájjon a r. hallgatók kötelező tantárgyaik látogatásában minő buzgalmat fejtettek ki, az illető tanárok (mind rendes, mind rendkivüli, mind független (magán) tanárok) hallgatóinak a félév végével szorgalmi bizonyitvány állíttatik ki. A módozatot, mely által a tanárok hallgatóik e szorgalmát bírálat alá vehetik, az összes egyetemi tanszakok tanárkarainak meghallgatásával a közoktatásügyminister állapitja meg. Az ösztöndijakra pályázók vagy jogosultak e szorgalmi bizonyítványon kívül ugyancsak félévenkint arról is tartoznak bizonyítványt fölmutatni, hogy minő előmenetelt tettek az illető tantárgyakban. A módozatot az összes egyetemi tanszakok tanárkarainak meghallgatásával szintén a közoktatásügyminister állapitja meg. 1 11. §. A vizsgák az egyetemen, vagy államvizsgák vagy tudori szigorlatok. Államvizsgák minden egyes tanév végével tartandók és ugyanazon kötelezett tantárgyakból, a melyeket a rendes hallgató az illető tanévben hallgatott: ezenfelül kötelesek a rendes hallgatók az egész tanfolyam befejezte után még egy átalános vizsgát tenni azon egész tudománykörből, mely az egyetembei fölvételek óta a tanfolyam végéig mint kötelező eléjök szabatott.