Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.

Irományszámok - 1872-14. Törvényjavaslat, a Németországgal 1872. évi május 7-én kötött postaszerződésről

14. SZÁM. 117 tárgyalásokra való tekintettel abban keresett és talált menedéket, hogy a szerződést mint olyat alakilag el nem. ismerte, de annak befolyásunkkal létrejött anyagi határozatai postahivatalaink által administrativ utón végrehajtotta, eként nem praejudieálván a kérdés közjogi oldalának, és megmentvén forgalmunknak és külkereskedelmünknek nélkülözhetetlen continuitását. Ezen,positiv hátránynyal eddig sem járt, de minden esetre visszás helyzet orvoslására ezúttal kínálkozó alkalmat tehát örömmel ragadta meg a magyar kormány is, s most szerencsém van egy a közjogi igényeinknek mindenben megfelelő, eredeti német és magyar szövegben kötött, s Berlinben folyó 1872-ik évi május hó 7-én aláirt uj postaszerződést mutatni be a t. országgyűlésnek alkotmányos tárgyalás és elfogadás végett. Az uj szerződés megkötésekor — annak tartalmát illetőleg — oda irányult törekvésünk, hogy a forgalomban időközben nyilvánult uj igények is lehetőleg kielégittessenek, minek folytán csakugyan lényeges anyagi változások is foglaltatnak az uj szerződésben. Szem előtt tartatott, hogy kereskedelmi téren nemcsak a tőszomszéd, hanem valamely állam közt, oly solidaritás fejlődik, mely a forgalomnak szolgáló intézményekben a lehető egyöntetűséget teszi kívánatossá. — Ezen szellemben jártak el küldötteink, midőn csak oly határozatokat javasoltak vagy fogadtak el, melyekről föltehető, hogy általános elfogadásra találandnak, oly javaslatoktól pedig, melyek általános elfogadása a nemzetközi forgalomban kivihető nem volt, elálltak. Legjobb alkalomnak az egymáshoz közeledésre csakugyan az itt szóban lévő szerződés megkötése mutatkozott, mivel a monarchia földrajzi fekvésénél fogva, majd nem kizárólag Németországon át érintkezik a nyugati államokkal, azon határozatok tehát, melyek a Németországgal való postaforgalomban jutnak érvényre, döntő befolyással kell, hogy legyenek összes nemzetközi postaforgalmunkra. Áttérvén az emiitett anyagi változásokra, elfogadtatott először is sulymértékül az eddigi vámmérték helyett a tizedes sulyrendszer (5-ik czikk), és az egyszerű levél súlya 15 gramméban határoztatott meg (9-ik czikk). Kikötöttük azonban a szerződés zárjegyzőkönyvének 3-ik pontjában hogy a mig nálunk is a tizedes rendszer behozva nincsen, az eddigi vámmértékkel élhessünk. Az egyszerű levélre nézve megállapított súly egység (15 grammé) már is el van fogadva a Belgiummal, Dániával, Görögországgal, Olaszországgal, Németalfölddel, Svajczczal, Spanyolországgal [és az éjszakamerikai Egyesült Államokkal való nemzetközi forgalmunkban, s alapos kilátás van, hogy az összes nemzetközi forgalomban el fog fogadtatni. Kezdeményezésünk folytán sikerült a levelezési lapok diját a kölcsönös forgalomban is 5 krajczárról 2 krajezárra leszállítani (12-ik czikk), és ez által utat törni azon elvnek, hogy a levelezési lapok a közönséges leveleknél olcsóbban szállíttassanak. A levélposta által közvetített nyomtatványi forgalom csak ujabb időben vergődött nagyobb fontosságra; nem csak a postajövedók, hanem talán még inkább a közművelődés szempontjából. Addig, mig a küldemények e nemére igen megszorító föltételek álltak fön, és a dij a küldemény minden egyes lat súlya után szedetett, s a közönség nem igen vehette hasznát a nyújtatni szándékolt kedvezménynek. — 1866 óta lépésenkinfc enyésztek e megszorítások, — az egyszerű súlyt ételek mind a belföldi mind a nemzetközi forgalomban 1 latról 2 Va latra s illetőleg 40 gramme-ra emeltettek fel, és a hatás, kivált fejlettebb országokban — nem is maradt el. — Az igények gondos megfigyelése azonban oda mutatott, hogy a nyomtatványi portó leszálitásában nincs még elérve azon határ, mely a nyomtatványi forgalom terjedelmének és fontosságának megfelelne. Leginkább azon határozat hatott gátlólag, mely a levélpostán keresztkötés alatt küldhető nyomtatványok egyenkénti súlyát 15 latra szorította. A bemutatott szerződésben a sulytételek 40 gramme-ról 50 gramme-ra, vagy is 3 latra emeltetvén fel, 25%-nyi dijleszállitás eszközöltetett, azonkívül pedig megengedtetett, hogy 15 krnyi dijért 250 grame-on felül is egész 500 grammé, azaz egy font súlyig terjedő nyomtatványok szállíttathassanak a levélpostával (13. ez.), mely intézkedés által az irodalmi termékek terjedésének rendkívüli könnyítés nyuj-