Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.

Irományszámok - 1872-14. Törvényjavaslat, a Németországgal 1872. évi május 7-én kötött postaszerződésről

118 14. SZÁM. tátik. A magyar postaigazgatás képviselője még egyéb általam helyeselt egyszerüsitéseket is indítványozott ; de miután azok elfogadása Németország egy részében ez idő szerint a még használatban lévő pénznem miatt nehézségre talált volna, megnyugodott egyelőre abban, hogy a szerződés 50-ik czikkében fentartatott az ebbeli későbbi megjegyzés. — A német postaigazgatás képviselői, minthogy az imént jelzett dijleszállitás és könnyítés Németországnak ugy belforgalmában, mint számos más országgal való nemzetközi forgalmában már folyó 1872-ik évi július hó l-jén lépett életbe, erősen ragaszkodtak ahoz, hogy a mi uj szerződésünk is folyó évi július l-jén lépjen életbe, annyival inkább, mivel a felmondott 1867-ik évi szerződés érvényessége is folyó évi június 30-án járt le. A magyar kormány képviselője, ki ezen határozatot azért nem fogadhatá el, mivel a magyar országgyűlés akkor már együtt nem lévén, a szerződést július 1-je előtt nem tárgyalhatta volna, a fenállott szerződésnek december végéig való meghosszabbítását csak az által érhette el, hogy beleegyezett, miként az uj szerződés azon határozatai, melyek a közönségre nézve kedvezményt tartalmaznak, és a lejárt szerződés keretébe illenek, administrativ utón léptethessenek már július l-jén életbe, mi annyival inkább történhetett, mivel a módosított előbbi szerződés határozatai is nálunk csak administrativ utón hozattak be, és csak oly határozatokról volt szó, melyek a levelező közönségre nézve kedvezményt képeztek. Egyidőben kiterjesztettek a kérdéses változások saját belföldi és Austriával való forgalmunkra is, valamind az oly kívánatos öszhangzás szempontjából legott megkezdettek a Dunafejedelemséggel, Szerbiával, Görögországgal, Olaszországgal, Svaiczczal és Oroszországgal is az erre vonatkozó tantárgyalások, melyek sikerén nem lehet kételkednünk. Az árumustrákra és mutatványokra nézve, melyek a kereskedelem előmozdítására igen jelentékeny befolyással vannak, és melyek postai szállítása iránt ujabb időben szintén szabadelvűbb nézetek terjednek, ugyanazon dijleszállitás határoztatott el (14-ik czikk) mint a nyomtatvány-küldeményekre, csak hogy ezek továbbra is csak 250 grammé = 15 lat egyenkinti súlyig fogadtatnak el levélpostai szállításra. A póstautalványozási intézménynek a kölcsönös forgalomban is behozatala a kereskedelmi és üzletvilág egyik régi óhaját képezi. — Nagy akadályra találtunk e részben pénzviszonyainkban, melyet azonban nem hiszünk legyőzhetetlennek, és ennek folytán a bemutatott szerződés 18-dik czikkében a föltételeket, t. i. mely összegig és mily díjért lesznek postautalványok közvetíthetők, megállapítottuk. — Az intézmény tényleges behozatala azon tárgyalások eredményétől függ, melyeket a cs. kir. osztrák póstaigazgatásnál ez irányban megindítottunk. A levélportó megosztását illetőleg indítványunkra oly módozat fogadtatott el (22. czikk), mely mind a kezelést, mind a számvitelt lényegesen egyszerűsíti, és ily kiterjedésben itt először talál alkalmazást. — Azon tapasztalásból indulva t. i., hogy azon összeg, melyet a levélportó czimén Németországnak fizettünk, állandóan alig különbözött azon összegtől, melyet Németország e czimen javunkra irt, helyesebbnek véltük, az egész leszámolást e czimen, és az ezzel járó tömérdek aprólékos munkát megszüntetni, és minden póstaigazgatásnak azon dijakat meghagyni, melyek területén folynak be. — Kivétel csak az express kézbesítési dijakra és a hírlapi illetékekre tétetett, melyeknél ilyetén compensatio nem észleltetett. Adijmentesség, a nemzetközi forgalomban általánosan érvényre jutott elv szerint, az uralkodó családok és tagjainak egymás közt váltott, és postai és távirdai hivatalos ügyekben előforduló levelezésekre szoríttatott (23. czikk). A kocsipostai forgalomra nézve behatóbb változás nem foglaltatik a szerződésben, ha csak a 34. czikkben említett ajánlott csomagok küldhetése nem vétetik annak, melynek azonban inkább Németországra nézve van jelentősége, mivel ott értéknyilvánitás nélkül föladott csomagokról nem állítanak ki vevényt, ha a föladó azt külön dij fizetése mellett nem ajánlja. — Az értéknyilvánitás gyakran nem találtatván illedelmesnek, a föladónak nem volt módja Németországban ily küldeményről föladási vevényt nyerni, mi most az uj intézmény behozatala által lehetségessé