Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.

Irományszámok - 1872-14. Törvényjavaslat, a Németországgal 1872. évi május 7-én kötött postaszerződésről

116 14. SZÁM. Minek hiteléül a meghatalmazottak ezen egyezményt aláirtak és pecsétjeikkel látták el. Kelt Bécsben ezernyolczszáz hetvenkettedik évi július hó 25-ik napján. Heim Péter s. k. osztálytanácsos a földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi niagy. kir. ministeriumban. Pillial Fereacz s. k. ministeri tanácsos az osztrák csász. királyi kereskedelmi ministeriumban. Zimermann Jakab s. k. a kir. bajor főigazgatóság tagja. Hofacker Ágoston s. k. a kir. würtembergi postaigazgatóság főnöke. Zu Urkund dessen habén die Bevollmáchtigten das gegenwártige TJebereinkommen unterschrieben und besiegelt. So geschehen zu Wien am Juli eintausend achthundert und zweiundsiebzig. Franz Pilhal m. p. Ministerial-Rath im k. k. Handelsministerium. Jákob Zimermann m. p. kön. Bayerischer General-Direktions-Assesor. Péter Heim m. p. Sectionsrath im königl. ung. Ministerium für Ackerbau, Industrie und Handel. August Hofacker m. p. königl. Würtembergischer Post-Direktor. Melléklet a 14. sz. irományhoz. Jelentése a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministernek, a Németországgal folyó évi május 7-én Berlinben kötött postaszerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz. Az 1870. évi német-francia hadjárat folytán Németországban bekövetkezett politikai változások arra inditották a német birodalmi kormányt, hogy az 1867. évi november 23-án az austriai és az éjszaknémet szövetség, Bajorország, Würtemberg és Baden közt kötött postaszerződést felmondja, egyúttal azonban késznek nyilatkozott, egy az egész német birodalomra kiterjedő uj postaszerződés kötésére. Az 1867. évben kötött szerződés, a mi anyagi tartalmát illeti, már a magyar kormány befolyásával ugyan, de alakjára nézve nem oly módon jött még létre, mely az ország államjogi igényeinek megfelelt volna. Épen ezen szerződés szolgált volt első alkalmul a nemzetközi kötéseknél használandó czim iránti tárgyalásokra; — mely tárgyalások — miként tudva van az országgyűlés előtt — a kérdés kielégitő megoldására vezettek ugyan utóbb, de a szóban forgó postaszerződós tekintetében szigorúan véve még azon alternatíva előtt találták a magyar kormányt, hogy vagy nemzetközi postaforgalmunkat, és vele összes külkereskedésünket végtelen zavarokba ejtse, vagy oly nemzetközi szerződést terjesszen az országgyűlés elé, mely alakjára nézve az ország állami igényeinek meg nem felelvén, elfogadásra nem is volt ajánlható. A ministerium egyikét sem követhetvén e két útnak, a czim iránt már folyamatban volt