Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.
Irományszámok - 1869-1441. Jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium felügyelete és kezelése alatt lévő különféle alapok és alapitványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött 12 tagu bizottságnak
12 1441. SZÁM. telezett haszonélvezői az illető egyházi javadalmasok, a tulajdona mindazonáltal ezen javaknak, s az azok iránti rendelkezési jog az államot illeti. Indokaink következők: 1. Távol van tőlünk azt állítani, hogy a vallás állami institutió: de valamely vallásnak államvallássá tétele, annak, mint ilyennek, állami javakkal ellátása, kétségen kivül állami institutió, törvényhozási tény, mert csak az állam törvényhozásának akaratából történhetik meg, s miután minden állami institutiónak czólja és jogosultsága egyedül az állam fenntartásában, ós jóléte előmozdításában áll, az állam fenntartásának ós jóléte előmozdításának igényei pedig az idők körülményei szerint változók ; ezen állami institutió is, mint bármely más állami institutió, ós törvényhozási tény, a körülmények, az állam érdekei és szükségletei változásával megváltoztatható, módosítható, meg is szüntethető. Azon időben, midőn a keresztyén vallás a nemzet által elfogadtatván, államvallássá emeltetett, sem az államnak tett szolgálatok készpénz fizetéssel nem dijaztattak, sem az állam érdekében szükséges intézmények az azon korban felette szűk mennyiségben létező pénzalapra nem fektethettek, hanem pénz helyett az, a mi akkor bőven volt: föld, ingatlan javak, s az azokon élő szolgáló nép használtattak fel. így például az előtt királyaink udvartartása szükségleteinek fedezésére nagy terjedelmű ingatlan jószágok voltak kijelelve: az ország bel- ós külbiztonságának fenntartására szükséges véderő előállítása végett a megyei várakhoz tágas földbirtok az azon élő, hadi szolgálatra köteles néppel szakasztatott ki, s midőn a nemzetnek europábani meghonosítására, polgárosítására, a közerkölcsiségnek megszilárdítására, a keresztyén vallásúak bevétele, terjesztése, az isteni tiszteletnek ezen vallás szabványai szerinti megállapítása elkerülhetetlenül szükségesnek ismertetett fel, s a közoktatásnak behozatalára, fenntartására, valamint a szegények ápolására szánt, s más humanisticus intézetek létesítésére azon idők viszonyai között más eszköz a világi és szerzetes papságnak e végre lett alkalmazásán kivül igénybe nem vétethetett; a keresztyén egyház kánonai szerint felállított érsekségek, püspökségek, káptalanok szerzetes rendek, hogy a kitűzött czéloknak megfelelhessenek, hasonlóképen nagy terjedelmű jószágokkal s nagy jelentőségű kiváltságokkal láttattak el. Idő jártával azonban több századok lefolyása alatt ugy az európai államviázonyok általában, mint hazánk belviszonyai változván, most már a fejedelmi udvartartás szükségletei fedezésének alapjául, valamint Európa más országaiban, ugy nálunk is, nem a koronái jószágok, hanem a nemzetnek e czólja, tett készpénzbeli ajánlatai szolgálnak. A megyei várak nagy birtokai elzüllöttek, magán birtokosok kezei közé kerültek, helyöket az ország véderejének előállításában, a nemességnek személyes felkelése, ós a nagy birtokosoknak banderialis kötelezettsége foglalta el, s e végett a nemesség és pedig az 1741. 8. t. ez. szerint, oly megváltozhatatlan alap törvény mellett, hogy jogai soha } még törvényhozás utján se csorbitathassanak meg, oly nagy előjogokkal, kiváltságokkal, szabadalmakkal ruháztatott fel, hogy utóvégre a nemzet minden egyéb osztálya az alkotmány sánczain kivül esvén, a nemzetet magát is egyedül a nemesség képezte; de idő jártával tul élte magát ezen institutió is, s most a nemesség előjogai, kiváltságai, szabadalmai megszüntetvén, a hon összes polgárainak jogegyenlősége, s az általános védkötelezettség van törvényesítve. Ily hosszú időnek lefolyása alatt maga a keresztyén vallás is, mely az előtt Magyaror: -szagban legalább egy volt több ágakra szakadott, az ország polgárai, kik azelőtt mindnyájan egy vallást követtek, több vallások követé ére oszlottak szót — maga a római kath. vallás is, mely a közbejött szakadások daczára fölónyót az országban sokáig fenntartotta, jogilag legalább, ós törvényeink szerint uralkodó állam vallás lenni megszűnt, egyházi rendje nagy részét tényleg is elvesztette azon kiváltságoknak, melyekkel az előtt elláttatott, s mind inkább terjed világszerte azon meggyőződés, hogy az
