Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.

Irományszámok - 1869-1441. Jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium felügyelete és kezelése alatt lévő különféle alapok és alapitványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött 12 tagu bizottságnak

1441. SZÁM. 13 emberiség kálturájának jelen fokán, a vallás ügye az. államétól elkülönözendő, hogy az állam a vallás ügyeibe mindaddig, mig annak tanai által saját jóléte ós törvényei nem támad tatnak meg, nem avatkozhatik, s hogy nemcsak uralkodó államvallást felállítani nem helyes, nemcsak nem helyes, hogy az állam egy vallást mások felett előnyben részesítsen, hanem hogy épen ellenkezőleg a vallásosság ós közerkölcsiség megszilárdítására a vallások jogegyenlősége, sőt az általános vallásszabadság létesitóse a legczólszerübb; a tapasztalás bebizonyította tovább azt is, hogy a közoktatás megállapítására, fejlesztésére, tökéletesítésére az egyházi rendnek eszközül használása most már nemcsak nem szükséges, hanem sok tekintetben káros hatással van: s hogy ugy a humanistikus, mint a tudományos intézetek létesítésénél az egyházi rend részvéte szintén nélkülözhető, sőt az e nélkül jobban ós ezólszerübben érethetik el, végre pedig bizonyosan nem fogja tagadni senki, hogy az ingatlan jószágok értékének ós jövedelmének a hajdanihoz képest számos századok lefolyása alatt törtónt kiszámíthatatlanul nagy öregbedése folytán, az egyházi javadalmasok mostani javadalmazása aránytalanul meghaladja annak azon mórvét, mely czóljainak teljesítésére szükséges, s mint ilyen, a javadalmak alapításánál s időnkónt folytatólag történt dotatiójánál alapul véve volt. Ha ezek állanak, s meggyőződésünk szerint állanak, akkor a törvényhozás, ha bármikor meggyőződik arról, hogy azon állami institutio, mely szerint az egyházi rend nagy terjedelmű javakkal láttatott el czélját, jelesül az isteni tisztelet általános fenntartásának, a közerkölcsiség, a kultúra s a felvilágosodás terjesztésének, megszilárdításának a közoktatás fejlesztésének, tökéletesítésének, tudományos és humanistikus intézetek létesítésének czélját, legalább az e végre rendelt eszközök nagyságához ínért arányban, az idők változott viszonyaihoz képest már nem éri el, sőt fennállása által több tekintetben azon czélok elérésének talán épen akadályául szolgál, melyeknek elérése végett felállíttatott; szintén ugy mint az általunk például felyebb emiitett másik két állami institutiot, ugy mint általában minden állami institutiot, ós törvényhozási tényt, mely kitűzött czéljának az ország fennállása és jóléte fenntartásának, előmozdításának, vagy épen, vagy kellőleg többé meg nem felel, visszavonhatja, megváltoztathatja, ujjal cserélheti fel, — s nincs jogi tekintetben alapos indok, mely gátolhatná, hogy az állam az általa, az egyházi javadalmakhoz határozott czólokra, egészen más körülmények között alapitványilag csatolt javakról, ezen köiülmények változtával a köz állam órdekónek igényei szerint másképen ne rendelkezhessék ; s az államnak ily rendelkezésre való jogosultsága kétségen kívül teljes jogórvényü bizonyitóka annak, hogy az egyház^ javaknak tulajdona az államot illeti. 2. Az szokott ezeknek ellenében felhozatni, hogy az egyházi javak a magántulajdon szentségének oltalma alatt állanak, s hogy a magán tulajdoni jog felett csak a törvényes bíróság Ítélhet. Tiszteljük mi is sérthetetlenségét a magán tulajdonnak, melynek biztosítása az állam léteiének egyik főczélját képezi; de különbséget látunk a magán tulajdon, s az egyházi javak között, mert az egyházi javak, nézetünk szerint a magán tulajdon jellegével nem bírnak. Midőn magán tulajdonról van szó, mindenek előtt előtérbe azon kérdés lép, hogy a tulajdoni jog kit illet? önként értetvén, hogy az csak e jog élvezetére képesített jog alanyt élő lényt, személyt, családot, vagy intézetet, erkölcsi testületet illethet, s ez utóbbiakat mint erkölcsi személyeket egyedül csak az állam törvényeinek engedménye folytán, és az ezek által meghatározott módozatok szerint illetheti. Kit illet tehát az egyházi javak magán jogórvényü tulajdona ? A kath. egyházat átalában, vagy a magyarországi egyetemes kath. egyházat? nincs eset reá tudtunkra, hogy ezen testületek valamelyikének valamely javak hazunkban valaha adományoztatok volna: s különben is az általános kath. egyház, s a magyar egyetemes kath. egyház oly testületek, meklyenek jószág birhatási képesség hazánk törvényei által engedélyezve nincs. A székes egyház, melyhez a javadalom csatolva van, s azon szent, kinek a székes egyház