Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.

Irományszámok - 1869-1441. Jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium felügyelete és kezelése alatt lévő különféle alapok és alapitványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött 12 tagu bizottságnak

1441. SZÁM. 11 - • i < •, . . / ''•'-•"•' v ~ • Ezeket tehát számításon kívül hagyván, a vallás-alap törzsvagyonát jelenleg következők képezik: a) a magánosok által tett alapítványok; b) az úgynevezett commissariaticus alap; c) a József császár által eltörlött szerzetes rendek összes ingó vagyonának tőkésített értéke> s azon ingatlan javak, melyek ezen eltörlött szerzetes rendek után közvetlenül, vagy a királyi kincstárral tett jószág csere folytán a vallás-alap birtokába jutottak, ós az ezen ingatlan javak után az elvesztett urbérisógekórt kiutalványozott földtehermentesitési kötvények ; d) azon 3 millió forintnyi alapítvány, melyet a javadalmazott clerus földtehermentesitési kötvényekben az 1857-ik esztendőben tett; e) a megürüsült egyházi javadalmaknak most is még a vallás-alapba beszolgáltatni szokott intercalaris jövedelmei. A vallás-alap törzs vagyonának ezen különböző ágai közül. A magánosok által tett, az 53-ik sz. a. okmányból kitetsző különben is csekély értékű alapítványok csak akkor tartoznak a vallás-alaphoz, ha az alapítvány oly feltétel alatt tétetett, hogy a vallás-alap által kezeltessék, s a vallás-alap ezen kezelést elfogadta, különben rendeltésüknek fenntartása mellett a vallás-alaptól bármikor el is különíthetők. A commissariaticus alapnak eredete elegendőkópen felvilágosítva nem lévőn, addig, mig arra nézve hiteles adatok nem kerülnek elő, ezen alap eddigi czóljának teljesítésétől el nem vonathatik. A vallás-alap törzs vagyonának a fennebbi c), d), e) pontok alatt említett ágai közül, az eltörlött szerzetes rendeknek ingó és ingatlan javai, ezen rendeknek eltörlése előtt egyházi javak voltak, a 3 millió forintnyi alapítvány egy részét képezi az egyházi javadalmasoknak kiutalványozott, ós ezen javadalmak ingatlan jószágainak eredeti álladókához tartozó földtehermentesitési kötvényeknek; az intercalaris jövedelmek végre az egyházi javadalmakhoz tartozó ingatlan javaknak, jogilag egyébiránt különben is a királyi fiscust illető, folyó jövedelmeiből állanak; nézetünk szerint ennélfogva nem vonható kétségbe, hogy a vallás-alap törzs vagyona ezen fő ágainak jogi természetéről nem lehet véleményt mondani, ha előbb az egyházi javaknak jogi természete általában vizsgálat alá nem vétetik. Nem ígérhetjük magunknak, hogy ezen nagy fontosságú kórdós iránt véleményünket minden oldalról kimerítve terjeszthetjük elő ; a t. bizottság által reánk ruházott azon kötelesség folytán mindazonáltal, hogy a vallás-alap jogi természetéről véleményt mondjunk, a most jelzett oknál fogva kóny telén vagyunk nézeteinket az egyházi javak jogi természetére nézve is kijelenteni. E tekintetben nem szólunk az egyház községek templomaival ós lelkipásztorságával összekötött egyházi javakról ós javadalmakról, melyekhez magának az illető egyház községnek rendszerint elvitázhatatlan joga vau : hanem a mondandókban csak a fő- egyházi javadalmakra vonatkozunk, és e részben különbséget teszünk azon egyházi javak között, melyeket királyaink az állami javakból alapítottak, és azon egyházi javak között, melyek magánosok alapitványaiból veszik eredetüket. A magánosok által alapított egyházi javadalmakra nézve, azon indokokból, melyeket alább az állami javakból tett 'alapítványokra nézve, jelesül a 3-ik és 4-ik pontban előadandunk, véleményünk az, hogy azon alapítványok, melyek a vallási szakadás után magánosok által bármely vallás részére tótettek, alapítványi czóljaikra fordítandók és fenntartandók mindaddig, mig czéljaiknak megfelelnek, s a közérdekkel ellentétbe nem jönnek s mig azon intézetek, melyekhez csatolva vannak, az állam érdekeinek szempontjából megszüntetendőknek nem találtatnak. A mi az állami javakból tett egyházi alapítványokat illeti: Véleményünk szerint az e sorba eső egyházi javaknak az alapítás czóljainak teljesítésére kö-