Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.
Irományszámok - 1869-1441. Jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium felügyelete és kezelése alatt lévő különféle alapok és alapitványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött 12 tagu bizottságnak
1441. SZÁM. 5 Ezen nyomon haladt, ugy látszik Mária Terézia is, midőn 1769. észt. sept. 2-án kelt, s a 81. sz. a látható kir. rendeletében az érsekek, püspökök, s más egyházi fö'javadalmasok által jövedelmeiknek 10 százalékát rendelte a plébánosok pénztárába évenként befizettetni, s a midőn atyjának példáját követvén, ki a győri püspökségből a szombathelyit szakasztotta ki, miként a 10. 11. és 55. számú okiratoknak összegyrztetésóből kitetszik, az egri püspökségnek egy részéből, annak nagy terjedelménél fogva, a kassai és szatmári püspökségeket alapította, midőn a nagy-váradi püspökségből egy latin és egy görög szertartású kathol. püspökséget alakított, Munkácson uj görög szertartású kath. püspökséget állított lel, ós mind ezen, mind a győri, veszprémi ós váczi püspökségeket jövedelmeik élvezetére nézve akként szabályozta, hogy megszabván azt, a mi a püspöknek „pro mensa episeopali" jár, a püspöki jövedelemnek a püspöki congruát meghaladó részére nézve elhatározta, hogy az részint ugyanazon, részint más diecesisek szükségleteinek fedezésére miképen fordittassék. Hány püspökséget szabályozott ekkópen Mária Terézia és miképen ? arról a velünk közlött adatokból tudomást nem szerezhettünk, ós valóban sajnálnunk kell, hogy miután ezen szabályozásokról, miként a 10. ós 11. számú okiratokból kitetszik, Mária Terézia ünnepélyes alakban szerkesztett diplomákat rendelt kiadatni, s ezeknek egy-egy hiteles másolatát a helytartó-tanács levéltárában rendelte megőriztetni, a nevezett, királynő ezen intézkedésének daczára a 72. sz. a ministeri átirat tanúsítása szerint csak egy ily diplomának birtokába sem juthattunk; a 10. ós 11. számú iratokból mindazonáltal kitetszik, hogy Mária Terézia több püspökséget valósággal szabályozott, és szándóka volt, megüresedósük esetének beálltával, mindegyiket a kijelölt módon szabályozni, kitetszik tovább, hogy a püs-pökségeknek ily módon törtónt szabályozásából a vallásalap öregbítésére nevezetes évi jövedelemnek kellett háramlani, ugy hogy a püspökségek ezen szabályozása is a vallás-alap^ jövedelmei egyik forrásául tekinthet' 1 , mert például a nagyváradi püspökségnek a 10. 11. sz. a. körülirt szabályozását véve fel, ebből kitetszik, hogy a nagyváradi latin szertartású püspök fölös jövedelmeiből pro cassa parochorum évenként 3100 ftot, a nagyváradi görög szertartású kath. püspök pedig 2500 ftot tartozott szintén évenként fizetni, azon 8500 fton felül, melyet a nevezett két püspök közül mindegyik a szegényebb plébániák felsególósóre, jövedelmeiből évenként a helytartó tanácshoz beterjesztendő számadás terhe alatt költeni, vagy a vallás-alapba pro cassa parochorum beszolgáltatni köteleztetett, — ós e felett még a nagyváradi püspökség uradalmai közül a béli és vaskói uradalmaknak 23,000 ftot tevő évi jövedelme is a fenn említett 10. ós 11. sz. a iratokban határozottan kijelölt bizonyos czólokra egészen a vallás alapba rendeltetett beszolgáltatni, a mely időközben a nagyváradi latin szertartású püspökségnek vissza adott uradalmak jövedelme fejében a vallás-alap a 88. sz. a. okmány szerint jelenleg is 184,000 frtnyi föld tehermentesítési kötelezvényeknek kamatját élvezi. Legnagyobb öregbedést nyert azonban a vallás-alap Józsel császárnak a 12. 13. 14. 15. 16., 17., 18., 19., 20., 22., 23., 25., 26., sz. a rendeletei folytán, melyek szerint József császár több szerzetes rendet és számos klastromot eltörölvén, ezeknek összes ingó és ingatlan vagyonát a vallásalapba rendelte bekebeleztetni. Mily összegek folytak be e czim alatt készpénzben vagy tőkékben a vallásalapba, azt az 57. ós 62. s r í. a. iratokban jelzett oknál, s az illető iratoknak tüzetes átvizsgálásukat reánk nézve lehetetlenné tevő roppant terjedelménél fogva nem határozhatjuk meg, de azt számszerint kinyomozni feladatunkhoz tartozónak sem véltük: azt azonban, hogy József császár említett rendeletei folytán az eltörlőtt szerzetes rendek után, mely ingában javak jöttek a vallás-alap birtokába, s hogy ezek közül, melyek vannak még most is ezen alapnak birtokában, s melyek cseréltettek el más, ós mily javakórt a királyi kincstárral ? a közalapítványi kerületi főtiszteknek, s a vallás- ós közoktatásügyi ministerium számvevőségének 47., 48., 49., 50., 51. ós 52. sz. a. jelentéseik felvilágosítják, melyekre nézve azonban hiányul kell feljegyeznünk, hogy arról, váljon a kassai közalapítványi főtiszti kerületben a vallás-alap-
