Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1383. Az állami számvevőszéknek 1870-ik évi államháztartásról előterjesztett részletes jelentését kiegészitő pót-jelentése az 1872. évi állami költségvetés némely tételeinek más csoportokba való beosztása iránt
138b. SZÁM. 77 Az állami számverőszék felállításáról szóló 1870. évi XVIII. t. ez. 26-ik §-a értelmében kidolgozott, és ő cs. ós apostoli királyi Felsége által 1870. évi november hó 14-ón szentesitett ideiglenes ügyrend 25-ik §-a szerint, az állami zárszámadás berendezésében az állami költségvetés szerkezete követendő, és hogy ez lehetséges legyen, az állami szám vevőszók annyiban fog befolyást gyakorolni ;u. állami költségvetés szerkesztésére, hogy annak berendezése a számviteli tudomány követelményeinek, és a magyar állam számviteli rendszerének megfeleljen: különösen arra fog ügyelni, hogy az állami költségvetésben szorosan elkülönítessenek : 1. Az állandó, azaz óvenkint ismétlődő bevételek ós kiadások, az időleges, vagyis csak egyszer mindenkorra vagy ritkában előforduló bevételektől ós kiadásoktól; 2. Az állam jövedelmi forrásaiból merített, azaz ren de s b evé tele k, az államvagyon folyósításából eredő, vagyis rendkívüli bevételektől; 3 Az állam szükségleteire forditott, vagyont nem képező, tehát rendes kiadások a beruházásoktól, vagyis az államvagyont nevelő rendkívüli kiadásoktól. Ezen ellenkező természetű bevételek ós kiadások szoros elkülönítése az állami költségvetésben ós a zárszámadásban egészen egyenlő elvek szerint vezetendő keresztül. Az állami számvevőszék, ideiglenes ügyrendének ezen határozatát az 1870. évi zárszámadásban teljes következetességgel foganatosítván, egyúttal felhívta a m. kir. pónzügyminister urat, hogy az 1872. évi állami költségvetés tervezetét kinyomatás előtt küldené meg, hogy az a fönebbi elvekhez képest a tervezetben netalán szükségesnek mutatkozó kiigazításokra vonatkozólag véleményét előadja.' Azon körülmények folytán, melyeket az állami számvevőszók az országgyűlés elé terjesztett részletes jelentésében eléggé hangsúlyozott, szabályszerű kötelességét az ideiglenes ügyrend szoros értelme szerint nem teljesíthetvén, kényszerítve ér/A magát utólagosan, t. i. az 1872. évi állami költségvetés tervezetének kinyomatása után, ós már akkor, mikor az a pénzügyi bizottság előzetes tárgyalásán körülbelől keresztül is ment, annak berendezésére nézve, észrevételeit a törvényhozás elé terjeszteni oly czélból, hogy azok legalább a költségvetési törvény szerkesztésónól figyelembe vétethessenek. Mielőtt azonban ezt teljesítené, szükségesnek tartja az ideiglenes ügyrendben e tárgyra vonatkozólag megállapított elvek bővebb elemzését, ós tüzetesebb magyarázatát saját részéről előre becsátani. Az állami számvevőszók nézete szerint az állami költségvetésnek czélja azonkívül, hogy a kormány hatáskörének bizonyos át nem hágható határokat szab, különösen constatálni, vájjon az állam egy évi jövedelmei és szükségletei között megvan-e a kivánt egyensúly ? ós ha nincsen, a mutatkozó hiánynak rendkívüli forrásokból való fedezéséről gondoskodni. Ily rendkívüli forrásból meritettnek tekinti az állami számvevőszék mindazon bevételeket, melyek nem a folyó évi jövedelmekből származnak, tehát különösen az adó- ós bérleti hátralékok fejében reménylett bevételeket is. Ebből kifolyólag: azon meggyőződésben van az állami számvevőszók, hogy az állami költségve- . tésben csak a folyó évi jövedelmek, és a folyó évi szükségletek állíthatók egymással szembe, és mindenek előtt e két tényező egybevetése által a jövedelmi fölösleg, vagy hiány tisztán kimutatandó; míg a netalán mutatkozó hiány fedezéséül szolgáló bevételek a költségvetési törvénynek egy külön szakadában, — tehát a költségvetési mérlegen kivül — lennének felsorolandók, mert ezen utóbbi összegek csak a pénztári hiány kiegyenlítésére szolgálhatnak és a j ö v e d e 1 m i hiányon mit sem változtathatnak. A rendes ós rendkívüli bevételek és kiadások elkülönítésére nézve az állami számvevő-.
