Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1383. Az állami számvevőszéknek 1870-ik évi államháztartásról előterjesztett részletes jelentését kiegészitő pót-jelentése az 1872. évi állami költségvetés némely tételeinek más csoportokba való beosztása iránt
,78 1383. SZÁM. szók azon kérdést tartja irányadónak: vájjon a bevétel, vagy kiadás folytonos, azaz: óvenkint, akár előre meghatározott, akár változó összegekben ismétlődő-e, vagy pedig, időleges, azaz: csak egyszer mindenkorra vétetik-e fel, vagy ha többször előfordulhat is, de bizonytalan eshetőségektől függ. A folytonos bevételeket ós kiadásokat rendeseknek, az időleges bevételeket ós kiadásokat pedig rendkívülieknek tekinti az állami számvevőszék; mindazonáltal oly határozott feltétel alatt, hogy ugy a rendeseknél, mint a rendkívülieknél csak valóságos jövedelmek, ós valóságos költségek jöhetnek számításba, ugy, hogy a rendes ós rendkivüli bevételek ós kiadások mérlege, a rendes és rendkivüli, valamint az össze- jövedelmi fölösleget, illetőleg hiányt ugyanazon elvek szerint tüntesse elő, miként ez a kettős rendszer szerint vezetett állami főkönyvben és a zárszámadásban történik. A többi állami bevételeket és kiadásokat, melyek jövedelemnek, illetőleg költségnek nem tekinthetők, mindamellett azonban az állami költségvetés kiegószitő részét képezik, az állami számvevőszék a következő három csoportba véli beosztandónak : 1. Az ingatlan államvagyonnál beruházásokra fordított kiadások, ós az ingatlan államvagyon eladásából folyó bevételek, melyeknek mórlege az ingatlan vagyon gyarapodását vagy fogyatkozását, és egyszersmind az ebbeli bevételi fölösleget, illetőleg tulkiadást mutatja. 2. A kölcsönök felvételéből származó hitelmüvelet i bevételek, ós az állami adósságok törlesztésére fordított hitel műveleti kiadások, melyeknek mérlege az állami adósságon növekedését, illetőleg apasztását, egyúttal pedig az ebbeli bevételi, vagy kiadási többletet is előtünteti. 3. Az átfutó bevételek ós kiadások, — melyekhez az idegen pénzek és előlegek tartoznak, a mennyiben ilyenek a költségvetésben előfordulnak. Az ezeknek mérlegében mutatkozó bevételi, vagy kiadási többlet egyszersmind az állami tartozások, vagy követelósek álladókat is emeli vagy apasztja. Ebből látható, hogy ezen utóbbi három csoportba beosztott bevételek ós kiadások egyenként és összesen pénztári fölösleget vagy hiányt igen, de jövedelmi fölösleget vagy hiányt nem eredményezhetnek, mert a jövedelmi fölösleg egyértelmű a vagyongyarapodással, a jövedelmi hiány pedig a vagyonfogyatkozással, míg a fenueailitett három rendbeli bevételek ós kiadások ugyanazon mértékben, a melyben a pénztárra hatnak, egyszersmind ellenkező hatással vannak a többi államvagyónra, úgy, hogy az ezen bevételekből és kiadásokból származó pénztári fölösleg vagy hiány, sem vagyongyarapodást, sem vagy oufogyatkozást, hanem csak vagyon cserét képez. Ezeknek előrebocsátása után az állami számvevszék észrevételeit a következőkben adja elő :
