Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1411. Törvényjavaslat Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő vasut kiépitése tárgyában

236 1411. SZÁM. Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pályahosszában állami távirdavezetók felállítását nem tartaná szükségesnek, csak hogy ekkor az üzleti vezeték felállításának minden költsége az engedélyest fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépítése az állammal kötendő külön egyezmény és csak az ez által erre adott engedély értelmében történhetik. A pályamentén az állami oszlopokra erősített, vagy ezek nem létében a külön e czélra épített vasutüzleti távírdavezetókeket, az engedélyes az állam szokott ellenőrködése alatt kizárólag csak azon sürgönyözósekre használhatja, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak által egymásközt folytattatnak. Jogosítva van azonban a kormány, a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek a mennyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami, mint magánysürgönyök továbbítására illető ellenőrzés melletti használatát kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a távírás dijának az engedélyes s az állam közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatui. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján állapíttatnak meg azon feltételek is, melyek alatt az állam a vasutüzleti vezetékek felépítését, úgyszintén azon évi átalány mennyisége is, melyért az a kész vezetékek jókarbantartását huzal-mértföidenként magára vállalja. Ha a vaspályatöltés szélesbitése, vagy más helyre való tétele, vagy az engedélyes bárminemű érdeke, a már meglevő távirdavezetékeknek kimozditását s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor ugy a sajáf, mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyes köteles viselni. 9. §• Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a szedendő szállítási dijakat belföldi ezüstpénzben szá­mítsa olykópen, hogy az árkelet tekintetbevételóvel járó illetéket országos értékbeit tartozik elfogadni. Az árszabás átszámítása országos értékre a kormány ellenőrzése mellett az engedélyesek meg­keresése, vagy a kormány rendelkezése folytán hónapról hónapra a közvetlen múlt hóbeli átlagos ezüst árkelet szerint s rendkívüli esetekben rövidebb időközökben is, az elóbbi hasonló időközben fennállott ezüst árkelet szerint fog eszközöltetni. 10. §. Az árszabások az engedélyes által időközben leszállíthatok, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaira, egyik, vágj mind a két irányban minden szállítási távolságra, egyenlően, vagy növekedésük esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabások az előbbeni móitókre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után. E tekintetben egyébiránt juga van a kormánynak a tarifákat szabályozni. Ha egy szállító- vagy rakományvállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbérleszállitásbau vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesíteni kell minden szállítót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételekéi elfogadja olyképen, hogy személyes előnyuek semmi esetre hely ne adassék. Mindezen kedvezmények színleges ártóritós (refactio) alakjában sem járhatnak. * 11. §. ' Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére, joga van a kormánynak azok szállítási bérét a drágaság tartamára, a maximál árszabás felóig leszállítani. 12. §. A katonaszállitás leszállított árszabások szerint eszközlendő. ós pedig egyrészt a hadügyministe­rium, másrészt a szab. Ferdinánd északi vaspályatársaság közt 1868. évi június 18-án megkötött* egyez­mény alapján, melynek szabályai ezen okmány kiegészítő részét képezik. A fenntebbi vaspályatársulattal, vagy más pályákkal a katonaszállitás iránt létrejött vagy létre­hozandó, s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek, még

Next

/
Oldalképek
Tartalom