Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról
154 1388. SZÁM. A végtárgyalást szabályozó intézkedések indokolása fölösleges, csupán két fontosabb szabály említendő. fel. A törvényjavaslat szerint a bűnvádi eljárásban csak két féle Ítéletnek van helye, t. i. felmentő ós elitélő; ezzel a bizonyitékok e1ógte1enségóbő 1 való felmentés e közbenső lényt az elitéltetés ós a felmentés között kiküszöböltetik bűnvádi eljárásunkból. A magyar törvénykezés nem tulajdonított ugyan az insufficientia próbája u m alapján kimondott felmentésnek, a fölmentettre nézve hátrányos hatályt azonban a közöusóges életben tua ily felmentés nem volt káros hatás nélkül, s nem tekintetett egyenlőnek vádlott ártatlanságának Ítélet általi kimondásával. Az ily ítélet, ha egyébb káros hatálylyal nem is birt, minden esetre meggyaláztaíása volt vádlottnak, a ki még azután is, hogy ellene az állam a rendelkezésére álló minden eszközök fiihasználása után sem volt képes bebizonyítani a bűnösséget, s a ki végig szenvedve a bűnvádi eljárás minden tortúráit bűnösnek nem találtatott, kénytelen volt becsületének elhomályositását egész életén át tűrni Erdélyben, a hol az ausztriai büntető törvénykönyv s a perrendtartás az 1861. év óta bekövetkezett javítások nélkül fennáll mai napig, ily ítéletnek még egyébb káró, következményei is vannak. A törvényjavaslat eltörli a próbák elégtelenségéből való fölmentést, s a mesterkélt félhomály helyett határozottságot állitt -helyre a bírói Ítéletben. Az igazsá?ügyminister azon nézetbea van, hogy nem fog találkozni senki, a ki ezen indokolhatatlan közbenső lény az abistancia való felmentés fenntartását óhajtaná. A másik szabály, melynek indokolására néhány szó még felhozatik, a fellebbezést tárgyazza. Nálunk a felebbvitelnek különböző módozatai: a folyamodás, felebbezós, a semmiségi panasz 1848. év előtt ismeretlenek voltak, a a bűnvádi eljárásban — habár a polgári eljárás nyomán a felébb viteli iratokban különböző elnevezésekre akadunk, e különféle elnevezéseknek nincs külön jogi hatálya. Akár az eljárás rendszeretleusóge, akár a rendszeretlensóg helytelen eredménye, akár a cselekménynek a büntető szabály alá való helytelen síibsumniálása ellen intéztessék panasz: az bármely elnevezés alatt a sajtó ügyi eljárás kivételével, lényegben egyre megy ki, s a fótörvónyszókek felebbeztettnek veszik az egész ítéletet. Nincs is ok, hogy ezen gyakorlaton jelenleg változtassunk. A törvényjavaslat tehát csak •így nemét fogadja el a felebbvitelnek, t. i. a felebbezést, még pedig a határozat ellen ép ugy, mint a z itólet ellen. A 30. §-ban említve van ugyan a folyamodás is ; azonban ez csupán a vizsgálóbírónak intézkedése elleni orvoslatot tárgyazza s indokát abban találja: hogy ez nem lóvén tnlajdonképeni perorvoslat, hanem a biróság delegátusának cselekménye elleni hivatkozás a delegáló bíróságra : a folyamodás ez értelemben a panasz vagy kórelem fogalmával bir. A felebbezós körül, kiemeltetik végre: hogy a bűatett- által kárositottnak csak a kártérítés kérdésében, s csak az esetben engedretikmega felebbezós: ha a büntető biróság, a kártérítés összegét megállapította, de a károsított a neki megítélt összeggel nem elégszik meg. Kizárta azonban a törvényjavaslat a kárositottnak felebbezési jogát az esetben: ha őt az elsőfokú biróság kártérítési igényével a törvény rendes útjára utasította. Ezen intézkedés oka a bűnvádi eljárás publicus természetében rejlik, melynek tulajdonkópeni feladata, a bűntett felderítése, ós megbüntetése. A kártérítés, ha nem is szorittatik ki a criminalis eljá ás keretéből: mégis csak mint mellékes elem vegyülhet abba, s nem tanácsos, hogy a gyors ós ez által hatályos bűnvádi eljárás a kártérítési igény összegének megállapithatása végett szükséges részletes vizsrálat által feltartóztassók. A törvényjavaslat nem zárja ki a kártérítésnek bűnvádi utón lehető megállapítását, s ha ez az el járás czóljának hátráltatása nélkül könnyen eszközölhető : a büntető bíró meg is állapitandja azt, sőt minden esetben ki fogja mondani: hogy a bűntett által elidegenített, természetben
