Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

1388. SZÁM. 149 ritja. Ily esetekben a vizsgálati fogság elrendelése : a társadalom kiváló érdeke által indokoltatik. De elrendelendő a vizsgálat tekintet nélkül arra, hogy a szökési szándék, vagy a bizonyítékok elhárításának kikisórlete, különös gyanú jelekből következtethetnék, az esetben is: ha nagyobb büntetéssel sújtandó bűntett forog kérdésben, s egy bizonyos egyén ellen annak elkövetése tekintetében alapos gyanú forog fenn. Oly bűntett elkövetőjénél, melyre halál, vagy legalább 5 évi börtönbüntetés van megállapítva: a szökési szándék alaposan föltételezhető, azon minden érdeket fölülmúló ösztön természetszerű működéséből, mely az embert minden lehető módnak megkísérlésére ösztönzi, hogy az őtet fenyegető legnagyobb büntetést kikerülhesse, a vizsgálati fogság elrendel sének oka tehát az esetben is, tulajdonképeu az előbbi okra vezetendő vissza; csakhogy — az utóbbi esetben — a fogság elrendelése okát képező gyanút, már maga a bűntett, illetőleg az arra kiszabott - a büntet, s nagysága állapítja meg. Nincs ugyan kizárva annak lehetősége, hogy egyes esetekben ártatlanok ellen is elrendeltethe tik a vizsgálati fogság : de ennek elhárithatlansága az emberi intézmények tökéletlenségében rejlik; bizonyos terheket, bizonyos veszélyeket, kénytelen az egyén, a társadalmi lót föltételeinek oltalma végett eltűrni, s nincs oly bölcs előrelátó törvényhozás, mely minden esetben képes volna az általános érdekeket megvédni, a nélkül, hogy ne lenne kc'nyteien némelykor az egyéni jogot kisebb vagy nagyobb fokban megcsonkítani. Az intézkedések, melyek a 41-ik §-bau foglaltatnak: az 1843-iki javaslat második részének 192., 194., 197. §§-ban is előfordulnak; ezek a porosz büntető perrendta tás 109., 110. ós lll.§§-aiban, a bajor büntető perrendtartás behozatalát tárgyazó törvény 38—41-ik czikkeiben; a szász büntető perrendtartás 151. §-ban, a franczia code d' inst uction criminelle czikkeiben. Mindezekből az tűnik ki, hogy az érintett intézkedések szüksége mindenütt el van ismerve, s hogy a törvényjavaslat a vizsgálati fogságot — csupán azon esetekre szorította, melyekben ezen rendszabály, a közbiztonság veszélyeztetése nélkül nem kerülhető ki. Feladata mindazonáltal a törvényh zásnak — ezen, csakis az állam kényszer helyzete által igazolható rendszabály alkalmazhatásának föltételeit meghatározni, a minek a javaslat eleget tett az által : hogy a) általános föltételéül állította fel: hogy a vizsgálati fogság csakis az illetőnek, a vizsgálóbíró íiltali kihallgattatása után s csupán az esetben rendelhető el: ha a bűntett elkövetésének gyanújával e kihallgattatás után is terheltettnék; vagyis — midőn már mód nyújtatott neki igazolására, és az ellene létező gyanúnak elhárítására; azonban ő a gyanút nem háríthatván el, alaposan vélelmezhető: hogy a büntetett csakugyan ő követte el; b) hogy a 41. §. a) pontja szerint csak a legsúlyosabb büntettek elkövetésének gyanújával terhelt egyének ellen rendelhető el a vizsgálati fogság; c) egyébb esetekben azon gyanún fölül, hogy az illető egyén követte el a bűutettet: a fogság elrendelhetésének föltételéül tűzte ki a törvényjavaslat: hogy a megszökési szándók vádlott intézkedéseiből alaposan vélelmezhető legyen. Itt tehát egyszerű föltevés, lehetőség, vagy túlzott óvatosság n;ím elégséges: mert intézkedéseket, tényleges, külső cselekvéseket kivan a törvény, a melyekből e szándék „alaposan legyen következtethető;" d) ismét alapos gyanuokot kivan a törvényjavaslat arra nézve is: hogy vádlott szabadlábon maradása esetében a bűntett ós a bűnösség kiderítésére szolgáló bizonyítékokat ós nyomokat megsemmisítené vagy elhárítaná. Mindezen óvatossági intézkedések sok esetben hatálytalanok maradnának: ha a törvény nem gondoskodnék a személyes szabadság jogtalan megtámadtatása esetére, oly repressióról, mely a viszszaólést féken tartja. Ennek eleget tett a hazai törvényhozás az 1871. YIII. törv. czikk 15. ós 21. §§. által : s a jelen törvényjavaslatnak törvónynyé válta esetében, a mo."t idézett törvények is valódi hatályt nyernek.