Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról
150 1388. SZÁM. Intézkedést tartalmaz továbbá a 43. §-ára nézve, hogy a fogság azonnal megszüntettessók, mihelyt az annak elrendelésére okul szolgált föltétel megszűnt. A 44. §. lényeges változást hoz be az eddigi rendszerbe, a mennyiben az annyi visszaélésre okot adott, s gyakorlatilag értéktelennek bizonyult kezességi rendszer helyett: a biztosíték melletti szabadlábra helyezést hozza be, s mindenik esetben határozottan megállapított pénzösszeg letétele által biztosítja vádlottnak a bíróság előtti megjelenését. Az elfogadott elvből, mely szerint a biztosítéki összege mindenik eset — vagyis a speciális viszonyok, ós a büntetendő cselekmény tekintetbe vételével állapítandó meg —- önként következett: hogy e negállapitást a törvényszékre kellé ruházni. A törvényszék, mely a concret esetben leginkább ismeri a fennforgó viszonyokat: a legilletékesebb tekintettel a bűntett, ós az ez által okozott kár nagyságára, s a fennforgó körülményekre meghatározni azon összeget, mely elegendő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy vádlott nem szökik meg. A törvény által előre éi általánosan megállapítani, a mindenik esetben szükséges biztosítók ö.>szeg«t már csak azért sem lehetett : mert az esetek rendkívüli változatosságánál fogva, bármily részletező szabály bizonyos esetekben lehetlenué tenné a szabadlábra helyeztetést; más esetekben pedig az összeg csekélysége; a bűnvádi eljárás sikerét hiúsítaná meg. A törvényjavaslat bizonyos esetekre kivételt állapított meg, melyekben a biztosíték melletti szabadlábra helyeztetés egyáltalán nem engedhető meg. E tekintetben is az 1813-iki törvényjavaslat helyes elvét követte a törvényjavaslat, még pedig mindazon irányban, hogy bizonyos bűntettek fennforgása (setében vádlott kibocsájtatását nem engedi meg ; mind pedig azon irányban : hogy azon esetekben is, melyekben a biztosíték melletti szabadlábra helyeztetést megengedi: ezen engedélyt azon — a törvényszék által megítélendő föltételhez köti : hogy az által a vizsgálat sikere ne veszélyeztessék. Az ötödik fejezet a bírói szemléről s a szakértőkről rendelkezvén : E fejezet valamennyi intézkedésének indoka, magából a szövegből kivehető. Az ezen fejezetben foglalt szabályok által, különben is csak a fennálló gyakorlat fejeztetvén ki tüzetesebben : ezen fejezet bővebb indokolása mellőzhetőnek tartatik. A hatodik fejezet azonban egy igen fontos részét tárgyazza a vizsgálatnak : a h á zkutatást, személymotozást, a levelek ós egyéb tárgyak lefoglalását; ezen fejezetnek főbb intézkedései némi indokolást igényelnek. A 64. §. két esetről intézkedik : a) azon egyén lakásának kikutatásáról, i ki a bűntett elkövetése miatt vizsgálat alatt áll; b) mások lakásának, illetőleg az általuk birt helyiségeknek kikutatásáról. Az első esetben a kutatás elrendelésére elég azon vélelem: hogy a vádlott ott tartózkodik, vagy, hogy a kikutatandó helyiségben bűnjelek, vagy bizonyítékok léteznek. A második esetben azonban az illető lak- vagy helyiség birlalója, a keresett személy vagy tárgynak ottléte iránt megkérdezendő : s csak az esetben foganatosítható a kutatás, ha a megkérdezett válaszával nem oszlatta el a keresett személy vagy tárgy ottléte iránti gyanút Mindkét esetben az első feltételt: a kutatás elrendelése előtt létező gyanú képezi: csak hogy az első esetben elég a vélelem, a másodikban már bizonyos ténykörülmények, jelenségek kívántatnak, melyek által nem egyszerű vélelem, hanem határozott gyanú állapittatik meg. Általában a letartóztatát, a vizsgálati fogság, a házkutatás, vita tárgyai voltak a jogászoknál ugy, mint az államférfiaknál: az ez ellen és mellett felhozott érvek ismeretesek; mindezen rendszabályok legfőbb indoka : a társadalmi élet biztosításában és így az ezen legfelsőbb czólra szükséges föltételeknek kellő oltalmazásában rejlik ; de e legfelsőbb czól, mely jogalapja az említett intézkedéseknek, egyszersmind azok jogszerűségének határvonala is. Az állam nem engedheti meg, hogy a büntető vizsgálat vezetésével megbízott állami közeg ós a bűntett elkövetésének gyanújával terhelt egyén között valóságos verseny vagy tusa folytattassék; hogy ezen utóbbi a gyanujeleket, a bizonyítékot, a bűntett által elidegenített tárgyakat elrejthesse, s hogy ne
