Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

148 1388. SZÁM. feljelentendők a bíróságnak, illetőleg a kir. ügyésznek. Ezen intézkedés összefüggésben a 23. §-al megszüntet minden illetőségi controversiót; lehetővé teszi, hogy a birói közeg rögtön megjelenjen a tett szinhelyén s ő maga vezesse az előnyomozást. De intézkedik az idézett cssikk : hogy a közrend ós a biztonság tekintetében minlíKon lépések, melyek a bántett és a tettes felderítésére nézve nyomban megteendők, addig is, mig a birórági tag a tett színhelyén megjelennék, a közbiztonsági közeg által rögtön foganatositassanak. Az eló'nyomozásnak különös feladata levén a bűntett constatálása s a bizonyítási adatok gyűjtése : erre nézve elegendő intézkedés foglaltatik a törvényjavaslatban, s minthogy az eljárás ezen stádiumában, tanúvallomásról még nem lehet szó: a 21. § kötelességévé teszi a közbiztonsági közegeknek, hogy a tettre ós a tettesre vonatkozólag felvilágosítást szerezzenek maguknak mindazoktól, kik arra nézv-3 tudomással bírnak. Á 25. § ban gondoskodva van arról, hogy a vizsgáló biró a vizsgálat czéljának megfelelőieg járhasson el, s hogy akár a közigazgatási közeg, akár az ügyész által tett előbbeni intézkedések által működésében ne akadályoztassák. E végett pótolhatja a hiányokat, újra kihallgathatja azon egyéneket, a kikről a közigazgatási tisztviselő felvilágosítást kapott, szakért"ket hallgathat meg — sőt elrendelheti a letartóztatást is, valamint a közbiztonság

4 hatóság részéről elrendelt letartóztatást, tekintettel az 1871 : VIII. t. ez. 15. §-ra megszüntetheti. A 26. §-ban ki van fejezve az ügyésznek inditványozási joga az előnyomozás folyama alatt, s ezzel kiegészítve az 1871 : XXXIII. t. ez. 17. §-a s 21-. §-nak második alineája. A negyedik fejezettől a nyolezadik fejezetig negyvennégy szakaszban, a tulajdonképeni vizsgálatról, s az ez alatt előforduló egyes cselekményekről intézkedik a törvényjavaslat, s mindjárt az első szabályban (30-ik §.) kimondja: hogy a vizsgálat alá helyezés birói cselekményt képez, melyet a bírónak külön határozatban kell kimondania s a határozatát az oz által érintettel, valamint a kir. ügyészszel közölnie; megállapítja e czikk továbbá, hogy e határozat elleu folyamodásnak van helye a törvényszékhez, illetőleg felébbezósnek a kir. táblához. Ezen intézkedés a vizsgálat alá helyezésnek fontos jelentőségéből származik, s a közrend, valamint vádlott oltalma szempontjából szükséges. A 32-ik §-ban megjelöltetik a tulajdonképeni vizsgálatnak feladata: miért is az idézett szakasz megjelöli mindazon feladatokat, melyek akár a bűntett, ak t

r a tettes, bűntársak, részesek, segélyezők kiderítése s a bűnösség fokának megállapítása végett szükségesek. A vád képviselője a kir. ügyész lóvén : szükséges, hogy ez a vizsgálatról részletes tudomást szereztessen magának, s egyszersmind mindazon adatok megszereztessenek, melyeket ó a vád sikeres yezethetóse szempontjából szüksógesuek tart. E végett inditványozási joga — ami egyébiránt már az 1871. XXXIII. t. ez. 17. §. b) pontjában és a 20. §-ban is meg van határozva, tekintettel a vizsgálatra a 34-ik §-ban részletesen szabályoztatott. A 35-ik §. az idézésről s az elővezetésről rendelkezik. E tekintetben nálunk a a visszaélések napirenden voltak. Az elővezetés: a személyes szabadságnak korlátozása, egy kényszerhelyzet, melybe az egyén a hatóság által helyeztetik. Ily intézkedés nam függhet a hatósági személy tetszésétől: a törvényjavaslat meghatározza tehát a föltóteleket, a melyek alatt elővezettetós törvényesen elrendelhető. Nincs lényegesebb, nehezebb és veszélyesebb tárgya a vizsgálatnak: mint a vizsgálati fogság elrendelése. Mindenik törvényhozás látta ós látja azt, hogy valakinek fegságba helyeztetése, mielőtt még kimondatott volna ellene, hogy bűnös : csak a büntető eljárás legfontosabb érdekével, s a rendszabály mellőzhetetlen szükségességével indokolható. A tapasztalás szerint számtalan eset van, mely a büntető eljárás czélja: a vizsgálati fogság elrendelése nélkül meghiúsul, vagy az által, hogy vádlott megszökik, vagy hogy összebeszélés, vagy egyéb fondorlatok és müveletek által, a bizonyítékokat mégseminisiti, vagy elhá-