Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról
1388. SZÁM. 147 melyek a büntető törvénykönyv körébe tartoznak; részint pedig tekintettel a jelen törvényjavaslat feladatára és czóljára — mint messzebb terjedő reform-kérdések ezúttal mellőztettek. A 3. §-ban bizonyos büntettek üldözésére nézve a kir. főügyész inditványa kívántatik: mely intézkedés a kérdéses büntettek természetében találja elegendő indokát. A kormány ugyanis óvakodni akar fölösleges politikai perek megindításától, s e végett a megindítás elhatározását, a helyi viszonyok befolyásán felül álló kir. főügyészre óhajtja bízatni. A törvényjavaslat második feje/ete az illetőség kérdését szabályozván: uralkodó elv gyanánt állapítja meg, hogy az eljárás azon hely bíróságát illeti, a hol a büntetendő cselekmény elkövettetett. A 9. §. több büntetendő cselekmények — a 10-ik több bűntettes találkozása iiánt rendelkezik, s meghatározza az illetőséget, az e tekintetben átalánosan elfogadott elvek szerint. Ali §. kivételt tartalma: az átalános szabály alul, mely kivétel azonban az 1871 : XXXI. t. ez. 25. §-ában találja indokát. A 12. §. mind első intézkedése, mind pedig a további tartalma tekintetében a czólszerüség által indokoltatik. Szükséges, hogy a biróság hivatalból vizsgálja meg illetőségét, nehogy az ügy a vógtárgyalásig haladva : kitűnjék, hogy az a biró hatósági körét túlhaladta ; de czélszerü, hogy az esetben, ha a bíróság a fennforgó bűntett tekintetében hatósággal hir; azonban csak a vád alá helyezési határozat meghozatala után derült ki, hogy a cseleknu'ny más biróság területén követtetett el, vagy hogy az kihágást képez: czélszerü, hogy tzen stádiumban ne kellesék a pert egy másik bírósághoz átteni, a mely kénytelen lenne, az egész vizsgálati eljárást újból felvenni. Különös gyakorlati jelentőséget nyer ezen intézkedés az esetben, ha az.eljárás több — s különböző törvényszékek területén elkövetett büntetendő cselekmény miatt indíttatott meg, s csak a végtárgyalásnál derül ki, hogy vádlott épen azon büntetendő cselekményt illetőleg ártatlan, a mely az eljáró törvényszók illetősége megállapítására indokát képezte. A 12. §. az esetre azt rendeli, hogy daczára annak hogy most már a biróság tulajdonkópen nem bírna illetőséggel, az mégis illetékes marad és nem teheti n ügyet más bírósághoz. A 17. §. első bekezdésében azon átalános elvet mondja ki, melyet mindenik önálló nemzet szabály gyanánt fogadott el: hogy más országok bíróságai vagyhatóságai által büntető Ítélet sajátterületón nem hajtatik végre. A szöveg mutatja: h o g y ezen intézkedés a monarhia másik felének bíróságai által hozott büntető Ítéletekre is kiterjed; mig másrészről a horvátországi bíróságok által hozott büntető Ítéletek Magyarországban vógrehajtandók. Ezen szabály indoka az államjogi viszonyban rejlik, mert a magyar koronához tartozó területet képező Horvát-Szlavonors/,ágok irányában nem áll fenn azon ok, mely miatt az átalános nemzetközi jogelT szerint más országok büntető ítéletei nem hajtatnak végre. A további pontok azon esetekről rendelkeznek, melyek a fenntebbi elv folytán felmerülnek, s melyek különös intézkedést tesznek szükégessé : nehogy oly bűntettek vagy vétségek, melyek magyar honosok által a magyar korona területén kívül- követtetnek el, vagy melyeket külföldiek külföldön a magyar állam ellen elkövetuek, Magyarországban büutethetlenek legyenek. Ezen szakasz két utolsó bekezdése tulajdonképen az anyagi büntető törvénykönyvbe tartozik s az erdélyi rós>:t illetőleg a b. t. k. 36., 38. §§. által elintézve van : azonban a Királyhágón inneni részen hasonló szabályok nem állván fenn : a 17. §. második bekezdésében foglalt eljárási szabály után tüzetesen megkellett jelölni azon kivételeket is, melyek bár az anyagi törvénykönyvbe tartoznak, de a perrendtartásba foglalt átalános szabály horderejét korlátozzák. A kivétel megállapítása után azonban mulhatlanul szükséges volt megjelölni azon eseteket — melyekre az — habár mindazon föltételek, melyek a kivételére nézve szükségesek fennforognának - az állam legmagasabb érdekénél fogva nem terjed ki. A harmadik fejezet az előny omozást tárgyazza s mindjárt a 19. §ban kimondatik : hogy a hivatalból üldözendő bűntettek ós vétségek a közbiztonsági közegek által sürgősen 19*
