Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1384. Észrevételek az állami számvevőszéknek az 1870-ik évi államháztartásról szóló jelentéséhez előterjesztett pót-jelentése

HO 1384. SZÁM. Az ingatlan vagyonra fordított beruházások közé az állami számvevőszék a többiek között a Dunaszabályozásra előirányzott összeget is sorozza. Nem lehet tagadni, hogy a Duna, és különösen a budapesti résznek szabályozására forditott kiadás nemcsak szükséges és hasznos, hanem gyümölcsözi befektetés is, a mennyiben t. i. az ipart és a kereskedelmi forgalmat előmozdítván és fejlesztvén, a lakosság jólétét és adóképességét emeli, s igy közvetve az államvagyon gyarapodására hat. De nem lehet e kiadást oly beruházásnak tekinteni, mely ugyanazon mérté'cben, a melyben egyrészt a pénztárra hat, másrészt az ingatlan államvagyont növelné, azaz oly kiadásnak, mely tisztái csak vagyoncserét képez. ílp oly kevéssé lehet ezen kiadások sorába számítani az uj távirdai vonalok felállítására fordítót t költségeket, mert ezek szinte csak a távirdai jövedéknek jövedelmezőségét emelik, ha ugyan emelik, nem pedig az ingatlan államvagyont, a felállított oszlopnak és huzaloknak csak anyagértéke lévén. A mi továbbá a földtehermentesitési és szőlődézsmaváltsági alapnál, ugyszinte a vasúti és sorsolási kölcsönnél előirányzott, részint a földtehermentesitési igazgatóságok, részint a pénzügyministerium hitelosztálya, iészint pedig a hitelszámvevőség költségeihez fizetendő járulékokat illeti, a melyeket az állami számvevőszék a nevezett alapok és kölcsönök öszpontositott kimutatásának általa tervezett megszüntetése folytán a rendes, illetőleg a kolozsvári földtehermentesitési alapigazgatóság költségét a rendkívüli kiadásokhoz áthelyeztetni véli nem hagyható megjegyzés nélkül, hogy azon esetben, ha az emiitett alapok és kölcsönök ugy vétetnének fel a költségvetésbe, a mint azt az állami számvevőszók kívánja, a kérdéses járulékok nem a rendes, sem pedig a rendkívüli kiadásokhoz helyezendők át, hanem ugy a kiadásban, mint a megfelelő helyen a bevételben egészen elejtendők lennének, mert ez esetben a keresztülvezetós, melynek egyedüli czélja volt, hogy az igazgatási ós kezelési költségek aránylagos részét magok az alapok és kölcsönök fedezzék, egészen fölöslegessé válnék. Hasonlókép elejtendő volna az állami számvevőszék költségvetési tervezetében, ugy a rendkívüli kiadásoknál, mint a rendkívüli bevételeknél azon 990,077 frtnyi hiány, mely a forgalomnak átadott vasútik ós gyárak tiszta jövedelme, és az azokba befektetett tőke kamat- ós törlesztési szükséglete között mutatkozik, mert azon esetben, ha a vasúti kölcsön, nem mint önálló alap vétetik fel a költségvetésbe, hanem a mint az állami számvevőszék tervezi, a vasutak ós gyárak tiszta jövedelme egyenesen a rendes bevételek közé, a kamat ós törlesztési szükséglet pedig egyenesen a rendes, illetőleg a hitelmüveleti kiadások közé so oztatik, a hiány ép ezen felvétel folytán, már is a kincstár terhére lévén előirányozva, a keresztülvezetésrek a rendkívüli kiadásoknál ós bevételeknél sem czélja sem értelme nem volna. Nem lehetvén ezen észrevételek czélja, minden egyes tételt részletesen megvitatni a fönt előadottak után még csak az említtetik föl, hogy az állami számvevőszék által előterjesztett költségvetési tervezetbe az összeállításnál, valószínűleg csak elnézésből, egy hiba csúszott be. Az ingatlan államvagyon eladásából folyó bevételek ugyanis, az állami számvevőszók saját nézete szerint, az ingatlan államvagyonnál beruházásokra fordítandó kiadásokkal állitandók szembe, hogy igy az ingatlan államvagyon gyarapodását vagy fogyatkozását kimutatni lehessen. Daczára ennek, az államjavak eladása fejében előirányzott 1.266,974 frt a költségvetési tervezetben azon bevételi tótelek közé van sorozva, a melyek a költségvetés keretéből egészen kihagyandók és csak a pénzügyi törvény egy külön szakaszában lennének kijelölendők, ós ennélfogva a mérlegben is az összes pénztári hiány fedezésére az ingó államvagyon folyósításából kijelölt 6.367,888 frtba foglaltatott? mihez képest tehát a költségvetési tervezet számszerint módosítandó lenne. Végül az állami számvevőszéknek a szőlőváltsági alap kezelésére, ós az e részben követett elszámolási rendszerre nézve tett észrevételeire a következőket kell megjegyezni. Hogy a szőlő váltsági alapnak külön rendeltetése van, ós ennélfogva a váltság kötelezettek által váltságtartozásaik fejében évenként befizetendő „járadékok kizárólag ezen alap czóljaira, t. i. annak kamataira, törlesztésére és kezelésére, és a mennyiben netalán felesleg mutatkoznék, az állami előlegek viszpzatóritésére fordítandók, illetőleg, ha előlegtartozás nem volna többé, az alap czóljaira fenntartandók, és