Képviselőházi irományok, 1869. XIV. kötet • 1351-1372. sz.
Irományszámok - 1869-1351. Részletes jelentés az 1870-ik évi államháztartásról, az államvagyonról, az államadósságok ellenőrzéséről és az azok körül szerzett számviteli tapasztalatokról
48 1351. SZÁM. Hogy a forgalmi kezelést illetőleg is éppen ugy, mint a valódi kezelésre nézve, pótkezelési kimutatást készíttessenek azon bevételekről ós kiadásokról, melyek a négy első hóban a múlt évre vonatkozólag számoltattak el: hogy ez által a lebegő tételek a legszűkebb határok közé szoríttassanak. Hogy pedig a harmadik körülményből keletkezett bajon is némileg segítve legyen, az állami számvevőszék saját, Ő Felsége által szentesitett ideiglenes ügyrendénél fogva intézkedett, hogy 1871-től fogva az administrativ hatóságok számvevő-osztályai, a melyekhez a kezelő hivataloknak számadásai előleges megállapítás végett küldetnek, a póuztári naplók sommás eredményéről pénztári rovancsot vezessenek s az állami számvevőszékhez havonként, a kezelési hivatalok ós számadási ágai szerint részletezett kivonatot küldjenek, magánál az állami számvevőszéknél pedig e kivonatok alapján az egész állami pénzkezelésre kiterjedő pénztári főrovancs vezettessék. Miután a pénztári főrovancsból az állami bevételek ós kiadások állapotáról, fejlődéséről hónapról hónapra ugy összesen, mint számadási ágak szerint, valamint a havonkénti pénzkészletnek összegéről is biztos tudomás szerezhető, s azonkívül az a ministerium negyedévi kezelési kimutatásaiban, ós részletes zárszámadásaiban kimutatott pénzkezelés ellenőrzésére is, mint a hitelnyilvántartási főkönyvnek a valóságos bevételek és kiadásokra nézve kiegészítő ellenőrzési része, - • alkalmas eszközül szolgál, — 1871-től fogva ezen pénztári főrovancs magának a forgalmi főkönyvnek számszerinti ellenőrzését is lehetővó teszi. Az állami számvevőszók a zárszámadás táblázati alakjára, valamint a tételek csoportosítására nézve eddig követett rendszertől való eltérést szükségesnek találta. A zárszámadás nólkülözhetlen hűségének ós tisztaságának érintetlen hagyásával, sőt azon törekvéssel, hogy a mindenek felett szükséges kellékek minél inkább biztosítva lehessenek, az állami számvevőszók szükségesnek találta, hogy a hasábok számát, főleg a zárszámadás legfontosabb részében: a sommázatban az elkerülhetlen minimumra leszállítsa. Ugyan is : 1869-ben a sommázatban a vagyonmérleg, vagyis, a kezdőleges és végleges vagyon, ós a vagyonváltozásnak kimutatása három hasábot foglalt el. Mind a három hasáb elejtetett, elejthető pedig azért volt, mert tartalmuk ugy is bennfoglaltatik már egy más sommázatban, t. i. az állami leltárban. 1869-ben az „előirányzatnak", a mint t. i. az előirányzat jövedelmet vagy költséget képezett, vagy nem képezett, tótelek szerint elkülönítve kettő, az „együtt" kimutatásnak pedig a harmadik hasáb hagyatott nyitva. Az állami számvevőszék, miután a törvény ily elkülönítésre „jövedelem", költség", „bevétel", „kiadás" felhatalmazást nem adott, és mert a költségvetés egyes tételeinek jelentősége maga az elnevezés által eléggé jellemeztetvén, az elkülönítés nem is szükséges, — azt mellőzendőnek, ós a három hasáb közül csak egyet talált megtartandónak. 1869-ben az előirányzat és az eredmény közötti eltérések két külön szempontból, tehát két hasábban lettek kimutatva; az egyikben t. i. egybe lett vetve az előirányzattal a jövedelem, illetőleg a költség, a másikban pedig a bevétel, illetőleg a kiadás. Miután e kettős összehasonlítás az által, hogy majdnem minden tételnél kétféle különbözetet eredményez, a számadásban zavart idézhet elő, — de különben Í3 : miután az állami számvevőszók azon határozott meggyőződésben ól, hogy az állami zárszámadásban egyetlen egy összehasonlításnak van helye, annak t. i. mely a költségvetési törvónynyel szemben azon eltéréseket mutatja ki, melyekórt a kormány felelősségre is vonható, — a két összehasonlítás közül az egyiket, t. i. a pénztári eredménynek az előirányzattal való összehasonlítását elejtette ; mert midőn a kormányt a költségvetési törvény felhatalmazza : hogy az adókat egy bizonyos évre, bizonyos meghatározott törvények szerint kivesse, adókat egyénenként kirójja, — az előirt adókat annyiban, a mennyiben a beszedésre vonatkozólag minden törvényes intézkedést megtenni tartozik, beszedje, — az államvagyont kezelje, azaz : hogy az államvagyon jövedelme
