Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.

Irományszámok - 1869-1248. 1871-ik LIII. törvényczikk az 1848-ik évi törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fennmaradt jog és birtokviszonyok rendezéséről

1248. SZÁM 5 a hol az úrbéri rendezés még meg nem történt, vagy a közösség a legelőre, erdőre vagy nádasra nézve a volt földesúr s a volt úrbéresek közt még fennáll: az eddigi törvények szerint ítélendő meg, azonban a következő korlátok közt: á) az 1820. évi január l-ig fennállottt békés birtok se egyik, se másik részről meg nem támadható; b) az 1820. évi január 1-je óta 1859-ik óv végéig történt foglalások iránti kereset csak azon esetben érvényesíthető: ha ezen kereset akár külön per utján, akár pedig együttlegesen az úrbéri rendbeszedési, legelő- vagy erdőkülönzési perrel, már 1859-ik óv deczember 31-ikóig megindittatott; c) mind az 1859-ik év végéig tett foglalások iránti kereset, amennyiben ennek az a) és b) pontok értelmében helye van, — mind pedig az 1859-ik évi deczember 31-ike óta történt ujabb foglalásokra vonatkozó kereset összefoglalandó a már folyamatban levő úrbéri rendbeszedósi s illetőleg a legelő vagy erdő-elkülönzési perrel, amennyiben ez utóbbi már megindittatott vagy ezentúl a jelen törvény alapján fogna megindittatni, s ezzel együttlegesen jön tárgyalás ós birói eldöntés alá. 11. §• A mint az úrbéri rendbeszedós végbement s a volt földesúr s a volt úrbéresek közt a közösség a legelőre, erdőre s nádasra nézve megszűnt: a foglalások iránti kereset, a magánjogi törvények hatálya alá esik. 12. §. A jelen törvény 10. §-ában érintett ós a volt jobbágyoknál maradt foglalások se a maradványföldek, se az irtások közé nem sorozhatok, ós azok után legelő- vagy erdőilletmény nem jár. 13. §. A 10. §-ban megtámadhatlanoknak kimondott foglalásokért semminemű kárpótlás nem jár. IV. Fejezet. Maradványföldek. 14. §. Azon földek, a melyeket a volt jobbágyok az úrbéri állománynak akár az úrbéri táblában foglalt, akár későbbi rendbeszedós alkalmával megállapított mérvén fölül bírnak, a mennyiben se foglalásnak, se irtványnak, se pusztateleknek, se bórföldnek (censualis föld) vagy haszonbéri birtoknak nem tekinthetők, s a melyekből az 1848-ik évig fennállott törvények szerint a volt földesúr uj telkeket tartozott volna alakítani : úrbéri maradványföldeket képeznek. Ezen földek a volt földesuraknak járandó s a birtokosok által fizetendő kárpótlás mellett a jelen birtokosoknál maradnak, a nélkül azonban, hogy a volt jobbágyoknak e birtok-többlet után legelő és erdő-illetményre igónyök volna. ' .15. §. Zsellértelkek belsőségeinél maradvány felszámításának helye nincs. Ha azonban ily telkekhez úrbéri természetű külső földek is tartoznak: ezek a fennálló gyakorlat szerint a zsellérek által maradványföldek módjára lesznek megváltandók. < • 16. §. A 14. ós 15. §§. eseteiben járó kárpótlási összeg akkóp szabandó ki: hogy ezen földek minden holdjára ugyanannyi ősszeg essék, a mennyi az ugyanazon határbeli ós osztályú telekórt az 1868 : XXXIII, t. ez. 5. §-a szerint járó országos kárpótlási összegből, kártalanításul egy-egy holdra jutott.